A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében
közepén, sőt a felsorolt négy Sajó-völgyi erősség mindegyikét bratri csapatok tartották megszállás alatt, így nem tévedünk, ha az itteni elővédművek létesítését hozzájuk kötjük. 3 7 Természetes, hogy az összes magyarországi előretolt, külső védmű alapítását nem kapcsolhatjuk kizárólag a cseh zsoldosokhoz, főleg nem olyan területeken, ahol meg sem fordultak. Várgesztes-Kisvár, Szigliget-Ovár, vagy éppen a somlói vár 3 8 arra int, hogy ezek más forrásból táplálkoztak, az esetükben joggal feltételezhetjük, hogy huszita közvetítés helyett, direkt módon, az osztrák területek várai elé emelt előretolt tornyok adták az ötletet. Elővédmüveink lehetséges formája Sajó-völgyi objektumaink részletes feltárásának hiányában az eredeti formájukról csak a domborzati felméréseik és az analógiák tükrében nyilatkozhatunk, leszögezve, hogy kizárólag ásatásokkal pontosíthatjuk, tisztázhatjuk őket. Míg Vadna-Sajóivánka és Sajógalgóc esetében mindösszesen egyetlen külső, előretolt védműről van szó, addig Sajógömörnél és Sajónémetinél ezen kívül további, a sánchoz kapcsolódó, illetve a sánc elé emelt komplex védmüjelenségekkel is számolnunk kell. 1. a) Mind a négy felsorolt várban találkozhatunk egy-egy, a vártól 100-500 m-es távolságban emelt előretolt védművel, amit így egy általános attribútumnak tarthatunk. Minden ilyen védmű kis alapterületű, kerekded formájú, sánc vagy árok nyomai figyelhetőek meg körülötte, és a várhoz képest további területek megfigyelésére alkalmas volt. Hogyan is nézhettek ki? Eme kérdésre a legközelebbi választ az ásatással is vizsgált, hasonló topográfiai helyzetű Zagyvafő külső védmüve nyújthatja, ahol az árokkal körülvett dombocska peremét kisebb-nagyobb cölöplyukak övezték, amelyek csupáncsak a fővár felőli oldalon hiányoztak, ez egy esetleges bejáratra utalhat. A cölöplyukakon belüli területet vastag paticsréteg fedte, mely bizonyítékul szolgál egy komoly, agyaggal tapasztott 6. ábra. Zagyvafő várának és előretolt védmüvének felmérése (forrás: Bodnár-Cabello-Simon 1993, 105.) 37 A huszita zsoldosok az erődítésépítészeti újdonságokat nemcsak Magyarországon hintettek cl. A 15. század folyamán felélénkülő cseh-lengyel kapcsolatok révén cseh zsoldosok tömege vett részt lengyelországi küzdelmekben, melynek során a fa-földszcrkczctcs, külső elővédművek tudását ott is elterjesztették. Ezen védművek lengyelországi használata így szinten a cseh crődítcscpítészctrc mutat vissza - lásd: Brohl 2000. 27., 30. 38 Fülöp 2006. 121.3. ábra. 124. 42. lábjegyzet. Hasonló helyzetű torony található meg Csesznek várában, amely bár szinten a fővárhoz képest önállónak tűnik, de azt a legkülső övező falak körbeölelik, így ezen objektum nem tartható előretolt vcdmünck/toronynak. 117
