A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében

KJ . .ZJR 5. (a) ábra. Spitz (AlsóAusztria) vára, alatta az előretolt toronnyal (Georg Matthaeus Vischer metszete 1672.) 5. (b) ábra. Zelená Hora (DNy-Csehország) és előretolt védműve egy 1712-es festményen (forrás: Durdík 2007, 89.) Az előretolt védművek sokaságát azonban elsősorban az ostromtüzérség gyors kibontakozása generálta, ezeket topográfiai lag az alábbi két kategóriára bonthatjuk: 1. a fővárhoz képest alacsonyabban elhelyezkedő elővédmű, mely vizuális kontrollt nyújt, és tüzérségi tűz alatt tarthatja a vár tágabb környezetét és a megközelítési útvonalát; 2. a fővárhoz képest magasabban elhelyezkedő elővédmű, amely blokád alá veszi és preventív módon felügyeli a veszélyeztetett magaslatokat.

3

0 Az elővédmüvek regionálisan különböző elterjedési területet mutatnak (ennek részben oka a kutatási hiányosság), azonban az kijelenthető, hogy korai megjelenésüket szerző kijelenti: sejthető, hogy a középkori emberek számára a magasba emelt várak fizikai tömege mindenkeppen szimbolikus értelmű volt. 30 Durdík 2000. 43. 114