A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Marozsán Zsolt: Dohánytermesztők a Sajó-völgyben (A sajószentpéteri sváb kisebbség története)
nek nem volt meg a szükséges munkaerő-ellátottsága. A Heves megyei dohányosok fő felvevőpiaca e tekintetben a Nyírség volt. 18 Az első kitelepülök valószínűleg Verpelétről, 19 esetleg a két Debrőről indultak el, amely falvaknak a legjobb híre volt a dohánytermelésben, és amelyekhez, főleg Verpeléthez később is szívesen kapcsolták a környékbelieket is. Számtalan esetben fordult elő, hogy a szomszédos falubelire is csak azt mondták Szabolcsban: „hevesi, verpeléti". E kirajzás különben évente igen nagy mértékű volt. 30-40-50 család is útra kelt az év elején és csak egy pár érkezett vissza belőle az év végére. Méltán írhatta a Hevesvármegyei Hírlap egyik 1894-i számában a lap verpeléti levelezője: „Pusztulunk, veszünk" című rövid helyi beszámolójában: „Elköltöznek a lakosok idegenbe, jobb hazát keresni, mert az atyáskodó kormány kivette kezükből a kenyeret, elvonta tőlük a dohánytermelési engedélyt... Verpeléten, ahol ezelőtt 4.500 lakos volt, alig van 3.000. Fel-Debrőről a múlt évben több, mint 100 család vándorolt ki. De legnagyobb a kiköltözés Al-Debrőről. " A dohánykertészek vándorlásának lényeges okai az uradalmak különböző szolgáltatásai, a gyakori felmondások voltak. Az állandó vándorlás másik mozgatórugója az ország egy-egy dohánytermesztő területén kialakuló munkaerő-felesleg volt. Egy-egy dohánytermesztő központ, mint például Heves országrésznyi területeket árasztott el uradalmi dohánykertészekkel. 20 A hevesi dohányosok vándorlásaik közepette eljutottak a mai Borsod-AbaújZemplén megye különböző területeire is. Legfőbb központjuk a Sajószentpéter melletti Dusnokpuszta 21 lett. A sajószentpéteri római katolikus plébánia anyakönyveinek vizsgálata szerint a legkorábbi adat a hevesi svábokra vonatkozólag 1888. március 29-én kelt, amikor is a plébánián megkeresztelték Schneider Béla aldebrői dohánykertész és Jakkel Borbála házasságából születetett Anna nevű lánygyermeket. 22 Dusnokpuszta előtörténete Dusnok első írásos említése a 14. századból való, 23 a 15. századig önálló falu, sőt Sajószentpéter határában Cseb mellett a legjelentősebbnek tekintik, azonban ekkor a háborús események alatt feldúlják, a falu a tűz martaléka lett. 24 Mindezt bizonyítja, hogy Sajószentpéter első gabonadézsma jegyzéke 1548-ban már pusztaságként említi. 25 Hosszú ideig semmit nem tudni róla, Fényes Elek 1844-ben még a népes puszták között sem említi. 26 Nem szerepel a Statisztikai Hivatal 1900-as adatai között, sem a Sajószentpéteri járásra vonatkozólag, sem Sajószentpéterrel kapcsolatban. 18 Dobrossy 1978. 14. 19 A Vcrpclét környéki lakosok szabolcsi megtelepedését nagyban megkönnyítette, hogy a Károlyiak, akik Al- és Fcldcbrö földesurai voltak és egy ideig Vcrpclétnck is rész-birtokosai, Szabolcsban is hatalmas uradalmakkal rendelkeztek, ahol az allodiális gazdálkodás keretében a dohánytermesztés is hamarosan megindult és ehhez a régi dohánytermesztő birtokaikról, a fenti helységekből könnyűszerrel szerezhettek dohánymunkásokat. 20 Takács 1964. 166. 21 Korábban Kopaszföld néven szerepel a forrásokban, míg a 19. században és a 20. század elején, a sajószentpéteri római katolikus plébánia anyakönyveiben 1893-tól Duzsnok/Dusnok alakban jelenik meg. 22 A sajószentpéteri római katolikus plébánia kcrcsztclési anyakönyvének bejegyzése szerint. 23 Tóth 2007. 10. 24 HOM HTD 88.4.1.2. 25 Tóth 2007. 47. 26 HOM HTD 90.20.405.1-59.
