A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Simon László: Feliratos török rézedény Kecskemétről
A kecskeméti múzeum gyűjteményei 1944-ben jelentős részben megsemmisültek, 2 így a lelet ma már nincs meg. Megtalálható viszont a levéltárban Vámbéry Ármin Visegrádon, 1894. augusztus 3-án kelt, fent említett szűkszavú és tárgyilagos válaszlevele (BKMÖL XV. 11.162./1 .). 3 Ebből kiderül, hogy a rövid ideig Kecskeméten élt Kelet-kutatót maga a lelet tálalója, Hollós László kereste meg. Vámbéry a tál típusára tett megjegyzésén kívül közölte annak származási helyét és a felirat fordítását. Emellett megjegyezte: „A fel írás kezdeti eges. Névfeliratos török rézedények viszonylag ritkák a hazai leletek között (Kalocsa környéke, Dunaföldvár, Moca [Dunamocs, Szlovákia]), 4 a rokon balkáni példányokon gyakoribbak, de ott többnyire cirill betűs feliratokat találunk az edényeken. 5 A fenti rövid leírás említi a talpgyürüs tálka felületének ónozását is. Ez az eljárás nem ritka a hasonló korú rézedényeken. Az ónozás alkalmazásának magyarázataként részben az ezüsthatás eléréseként esztétikai, részben praktikus magyarázat lehetséges. Amennyiben ez az eljárás az edény külső felületén fordul elő, valószínűbb az első magyarázat. Réztárgyak birtoklása bizonyos korszakokban presztízskérdés, ill. a gazdagságot érzékeltető státuszszimbólum volt. 6 A használati edények belső felülete ónozásával a savas ételek rézre tett mérgező hatásának megelőzését próbálhatták elérni. 7 A tárgy leírásában szereplő „számos karika díszítés" minden bizonnyal az edény esztergályozásával lehet kapcsolatos. Ezt a műveletet egy kézi irányítású kezdetleges eszközzel végezhették, melyhez hasonlót a Balkánon még a 20. században is használtak. 8 Az edény feliratában olvasható személynév és a kecskeméti török kori oklevelekben szereplő feltűnő méltóság (Jusznf aga) közötti kapcsolat feltételezése, valamint a tárgy keltezése {„az edény 1685 előttről való") vagy Ballá János levéltárnoktól, vagy a könyvtár és a múzeum ügyeit intéző Szilády Károlytól származhat. Szilády Károlyról tudjuk, hogy az 1897-ben polgármesterré választott Kada Elek megbízásából és felügyeletével ő készítette el a múzeumi gyűjtemény gyarapításának beszámoló jelentéseit, s főlevéltárnokként a múzeum és a könyvtár ügyeivel is ő foglalkozott. 9 Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a fenti lelet közlésével újabb névfeliratos edénnyel gyarapodott a hódoltság kori rézmüvesség hagyatéka. IRODALOM GAÁL Attila 1983 A szekszárdi múzeum hódoltság kori rézedényei. - Copper Vessels in the Szekszárd Museum from the Türkis Occupation Period. CommArchHung 163-184. 2 Fodor 2005, 10. 3 A levelet közzétette: Pál é. n. 4 Gaál 1983. 169. 6. kép 4.; Gaál 1991. 201, 204. 5. kép 3.; Gerelyes é. n. 2.; Trugly 2003. 5 Fehér 1963.100.; Gaál 1991. 204. 6 Koncska 2002. 258. 7 Fehér 1968. 285. 8 Fehér 1968. 281. 9 Horváth 1990. 45., ll.j.