A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Bolvári-Takács Gábor: Tudomány, kultúra és művészet a Zempléni Múzsában

TUDOMÁNY, KULTÚRA ÉS MŰVÉSZET A ZEMPLÉNI MÚZSÁBAN BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR 2008 nyarán látott napvilágot a Sárospatakon megjelenő Zempléni Múzsa című társadalomtudományi és kulturális folyóirat VIII. évf. 2., összességében 30. száma. Ez, a magyar sajtótörténetben szerény, ám a lap történetében jelentős esemény lehetőséget kínál a visszatekintésre, az eddig megtett út eredményeinek számbavételére. A 200l-es lapalapítási koncepciót a zempléni régió társadalmi és környezeti hatáselemeire alapoztuk. Bár Magyarország valamennyi tájegysége rendelkezik sajátos értékekkel, Zemplén egyedi vonásai kiemelkedők. Ebben az országrészben a történelmi múltnak, a tárgyi és szellemi kulturális örökségnek és a természeti tényezőknek olyan koncentrációja lelhető fel, amely párját ritkítja. Zemplén történelmi hagyományai szinte kézzel foghatók. Itt vezetett a honfoglaló magyar törzsek útja, a Bodrogközben Árpád-kori emlékek tucatjai nyugszanak. Hazánk középkori eredetű várai közül talán legépebb a sárospataki. A vidék kiindulópontja volt a hegyaljai felkelésnek, a Rákóczi-szabadságharcnak. Zemplénben született II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, gróf Andrássy Gyula, innen származott, vagy indult pályájára a reformkor, majd a dualizmus több más kiemelkedő személyisége. S a történelem különös revansaként a trianoni békeszerződés az anyaországban maradt megyék közül - kétharmad részt elcsatolva - Zemplént sújtotta leginkább. A közvélemény számára elsősorban a szellemi és tárgyi kulturális örökség jellemzi legjobban Zemplént. A magyar kultúra, a magyar irodalom és nyelv bölcsője e vidék. Itt nyomtatták a vizsolyi bibliát, innen indult a felvilágosodás, Széphalomban teremtett irodalmi centrumot Kazinczy. Az 1531-ben alapított Sárospataki Református Kollégium hatását a magyar művelődésre nehéz lenne túlbecsülni. Idejárt Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Tompa Mihály, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond. Tudósok, írók, művészek képviselték és képviselik ma is Sárospatak egyedülálló kulturális hagyományait. A Református Kollégium Nagykönyvtára egyetemes értékű könyvritkaságokat őriz. Sátoraljaújhely egykori megyei levéltára, múzeuma, iskolái szintén jelentős kulturális tényezők. Ezt a vidéket az értelmiség (pedagógusok, hallgatók, diákok, kutatók) magas fokú koncentrációja jellemzi. Vidékünkön egyedülállóak az etnikai és multikulturális viszonyok. Zemplén jószerivel négy ország határán fekszik, az együttműködés a Felvidékkel, Kárpátaljával, Erdéllyel természetes. Markánsan jelen van a német, a szlovák, a rutén, a roma kisebbség. Örök mementóként áll a sátoraljaújhelyi izraelita temető: 1944-ben erről a vidékről hurcolták el a zsidóságot a legnagyobb számban. A természeti környezet egyedisége európai viszonylatban is közismert. A Zemplénihegység, a Hegyköz és a Bodrogköz más-más értékeket képviselnek, a vidék flóráját és faunáját a Zempléni Tájvédelmi Körzet fogja össze. Itt kezdődik az Országos Kék Túra útvonala. Tokaj-Hegyalja szőlő- és borkultúrája nemcsak megélhetési forrást jelentett, hanem alapvetően meghatározta a társadalmi együttélés viszonyait is, és ide vonzott olasz, francia, lengyel, görög kulturális hatásokat.