A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

18. kép. Szt. Erzsébet és Szt. István vértanú a lőcsei oltárképen. Fénykép, Divald Kornél? (1903/05 k.) MNG RMGY Fotótár Letare Germania - Stephanos vidit caelos apertos A lőcsei oltárképen azonban van még valami, ami a korabeli liturgiáról és kegyurakról, donátorokról árulkodik, s ez a szentek aureolájának felirata. A nagyított képen jól látható, hogy mind Szent Erzsébet, mind Szent István vértanú feje köré rövid latin mondatot írtak gótikus minusculával (18. kép).

102 A Szent Erzsébeté így hangzik: Letare, Germania, claw felix germine nascent i Elizabeth ex regali semine.

m Ez bizony nem más, mint Szent Erzsébetnek nem sokkal az oltárra emelése után született verses zsolozsmája, amely a marburgi Erzsébet-templom építésével egy időben jelent meg a Német Lovagrend liturgiájában mint a vesperás 1. antiphonája, vagyis a zsolozsma kezdete. A verses ének egy időben született az észak-franciaországi (Cambrai) „Gaudeat Hungária" kezdetű Erzsébet-officiummal, amely Erzsébet magyarországi származását hangsúlyozza, igaz, az „Örvendj, Németország" kezdetű antiphona is utal a szent (magyar) királyi nemzetségére.

104 A királyi származás ugyanis már eleve a nemességet, az életszentségre való kivételes hajlandóságot jelentette a középkorban, gondoljunk csak a magyar „szentkirályokra".

105 A feliratból kiderül, hogy a 15. század végén a Németországban született Szent Erzsébet-zsolozsmát énekelték a szepességi Lőcsén is. Amásik szent, egyébként Szapolyai védőszentje, glóriájára is egyik offíciumának kezdő sorát vésték fel: Stephanos uidit 102 MNG RMGY Fotótár. 103 Dcmkó 1896. 78., Gótika 2003. Kat. sz. 4.54 (Végh János), hibásan közli: Schürcr-Wiese 1938. 232.: Spalckova (szerk.) 2008. 78. 104 Hcinzcr 2007; Morcnt 2007; Sankt Elisabeth 1981. 525-528. (F. Rädle). 105 Az uralkodók szentségéről vö: Klaniczay 2000, különösen 169-202. és 243-265.