A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

A kulturális örökség ingó elemei a védetté nyilvánítás szempontjából lehetnek egyedi elemek, gyűjtemények, valamint tárgy-együttesek. A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárást a hatóság indítja meg. Az eljárás annak érdekében indul hivatalból, hogy csak a valóban indokolt esetben folytassák azt le. Az eljárásba bevont kulturális tárgyra már a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, tehát a törvény erejénél fogva ideiglenesen védettnek minősülnek, rájuk a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az ideiglenes védettség az eljárás befejezéséig áll fenn. Erre azért van szükség, mert a védetté nyilvánítás jogerőre emelkedése hosszabb időt vehet igénybe, ezért fontos, hogy az eljárásba bevont tárgyat addig is az országban tartsák, és épségét megóvják. A védetté nyilvánításra vonatkozó eljárás részletszabályait a 3/2002. (IE 15.) NKÖM rendelet tartalmazza. A jogszabály példálózva felsorolja azokat az ingó elemeket, amelyek különösen kiemelkedő jelentőségűnek, és pótolhatatlannak minősülnek. Ezek a következők: - kiemelkedő alkotóművészek életmüvének vagy alkotói korszakainak meghatározó alkotásai, - jellemzően képviselik az adott korszak, esemény, szervezet, vagy személyiség jelentőségét, - az adott kulturális területnek olyan ágát, illetve korszakát képviselik, amelyből kevés példány ismert, valamint - nem könyvtárban őrzik, de könyvtárban történő őrzés esetén muzeális dokumentumnak minősülhetnek, és a magyarországi könyvtárakban legfeljebb három példányban találhatók.

13 Az ingó örökség elemeinek védetté nyilvánítása a Hivatalnál írásban kezdeményezhető. A javaslatban meg kell jelölni a védelemre javasolt ingó örökségi elemeket, és a rájuk vonatkozó, az azonosításhoz szükséges adatok közül az ingó örökségi elem őrzési helyét, a tulajdonos, birtokos, illetőleg a kezelő nevét, valamint lakcímét. Ha a védetté nyilvánításra az illetékes közgyűjtemény tesz javaslatot, ahhoz csatolnia kell szakmai álláspontját is. A Hivatal az eljárás megindításáról és annak jogkövetkezményeiről értesíti a kulturális javak tulajdonosát. A védetté nyilvánítási eljárásban a - fent említett - rendelet mellékletében felsorolt intézmények szakértőként működnek közre. Azoknál a kulturális javaknál, amelyek a felsorolt közgyűjtemények egyikének gyűjtőkörébe sem tartoznak, a KÖH az általa felkért szakértők bevonásával dönt a védettségről. Az ingó örökségi elemek védetté nyilvánításával kapcsolatos szakvéleménynek tartalmaznia kell: - az ingó örökségi elem állapotára vonatkozó megállapításokat, az azonosítására alkalmas tudományos meghatározását, leírását, adatait és képi ábrázolását, továbbá gyűjtemény- és tárgy-együttes esetén a tárgyjegyzéket is, - a muzeális dokumentumok tekintetében a nyilvános könyvtárban őrzött példányok számára vonatkozó adatot, - indoklással ellátott javaslatot az ingó örökségi elem védetté nyilvánítására vagy annak mellőzésére, és 13 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet 6. § (2) bek.