A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Zsófia: Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely terra sigillata leletanyaga

tás, vagy a limes menti városok piacaira érkező barbárok vásárlása révén kerülhettek a Barbaricumba, hanem figyelembe kell vennünk az esetleges zsákmányszerzést is, illetve az ajándékozást. Mint arra Vaday Andrea felhívja a figyelmet: „Aligha valószínű, hogy a barbárok zsákmányként törékeny terra sigillatákat vittek haza hadjárataikról - ezüst, bronzedények, ennék inkább -, mégis a kutatás során szükséges ezt a szempontot is megvizsgálni."

15 A garadnai terra sigillatákat - a gyártó műhelyek tennelési idejének ismerete alapján - a Kr. u. III. századra, ezen belül is inkább a század második harmadára kelteztük. A 240-es évektől számos betörés volt a Provinciába a Duna alsó folyásának irányából. Ez a földrajzi meghatározás azonban máris kizárja, hogy a Hernád völgyének egy településén élők részt vegyenek ezen betörésekben és a zsákmányolt holmiból részesedjenek. Másik befolyásoló tényező, hogy habár nem lehetetlen, és bizonyára volt is rá példa, de törékeny árut ritkán hurcoltak magukkal a fosztogató csapatok, pontosan a már említett sérülékenysége miatt. A zsákmány meghatározás ezen kívül abban az esetben lehet érvényes, ha a tárgytípus feltűnését egyes lelőhelyeken valamely fontos történelmi eseményhez (pl. háború) lehet kötni, de ezen felül nem található meg az adott nép leletanyagában.

16 A sigillatáknak barbaricumi területre ajándékként való kerülése ugyancsak vitatható. Szarmata példát hozva - akik ez időben a Hernád völgyi barbárok déli szomszédjai voltak -, ez idáig nem kerültek elő ajándékként értelmezhető leletek (díszedény készletek, értékesebb ékszerekből álló kincsleletek), mert a Római Birodalom által juttatott adományok pénzbeliek voltak (stipendium)}

1 A Garadnán talált terra sigillaták viszonylagos nagy száma a fentiek alapján arra enged következtetni, hogy a Hernád völgyében haladó kereskedelmi útvonalon keresztül jutottak a településre az edények, esetleg a legközelebbi vásártartó római városba, Aquincumba érkező garadnai lakosok hozták magukkal. A terjedelmi korlátok nem engedik, hogy ezúton kitérjek a szakdolgozatomban tárgyalt további fontos részletekre (Pannónia provincia valamint a Birodalom egyéb területei és a Barbaricum közti kereskedelmi kapcsolatok; a garadnai telep sigillatáinak részletesebb bemutatása). Jelen összefoglalás arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a Barbaricum északi vidékének terra sigillata leletanyagára, mely semmiképpen sem mellőzhető a kutatás számára. A már publikált és még feldolgozásra váró lelőhelyek terra sigillata anyagának vizsgálati eredményei fontos információkkal szolgálnak ÉszakkeletMagyarország ókori történetéhez, az itt és a Birodalmon belül élők közt fennálló kapcsolatokhoz. A következő évek feladata lesz például a hernádvécsei telep sigillatáinak feldolgozása, valamint ezek összevetése a határokon túli és korábbi ásatásokból származó leletekkel. 15 Gabler~H. Vaday 1986.44. 16 Vaday 1998. 121. 17 Vaday 1998. 120.