A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Zsófia: Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely terra sigillata leletanyaga

GARADNA-ELKERÜLŐ ÚT, 1. LELŐHELY TERRA SIGILLATA LELETANYAGA GYALAI ZSÓFIA A Szegedi Tudományegyetem harmadéves régészhallgatójaként az észak-magyarországi Hernád völgyében elterülő nagy kiterjedésű császárkori vandál telep, Garadnaelkerülő út, 1. lelőhely terra sigillatáinak feldolgozását választottam szakdolgozatom témájául. Jelen összefoglalás ennek a dolgozatnak kivonata, célja a terra sigillata leletanyag rövid bemutatása, a Barbaricum és Pannónia provincia közti kapcsolat kutatásában való jelentőségének kiemelése. A lelőhelyet 1999-ben fedezték fel a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei a 3. sz. főút Felsőzsolca-Tornyosnémeti közötti szakaszának szélesítését és nyomvonal-módosítását megelőző terepbejárások során. A lelőhely a mai Garadna településtől ÉK-re 500-1200 m-re, 160 m-es tengerszint feletti magasságú egykori folyóteraszon, a Bársonyos-patak partvonalához közel, É-ÉK - D-DNy hosszirányban helyezkedik el.

1 Feltárását 2002 és 2003-ban Csengeri Piroska és Pusztai Tamás végezte. A császárkori telepen 6100 m

2-en folyt a feltárás, amihez hozzáadódott a 2003. november 5. és 27. közt leletmentett terület, mintegy 2100 m

2

, így a teljes, bár nem összefüggő felszín majd' 8200 m

2-t tesz ki.

2 A telepen feltárt különböző objektumokból (gödör, ház, kemence, mélyítés), illetve nyesésből és szórványként előkerült 39 terra sigillata edény 53 darab töredéke került elő. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumban a 2009.4.(1). 1-30. leltári számon találhatók meg.

3 Műhelyek A garadnai telep terra sigillatái három nagy sigillata gyártó fazekasműhely termékei, ezek: Rheinzabern, Westerndorf és a Pannónia provinciába legtovább szállító Pfaffenhofen. A három műhely közül a rheinzaberni a legkorábbi. A felső-germániai Très Tabernae-i manufaktúra volt az Alpoktól északra az összes terra sigillatát gyártó műhely közül a legnagyobb. A jó agyaglelőhelyek, a fűtőanyagként szolgáló, szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló faanyag és a Rajna szolgáltatta vízi út miatt már a Kr.u. I. századtól éltek és működtek itt iparosemberek. A Kr. u. II. században, Antoninus Pius és Marcus Aurelius (Kr. u. 161-180) császárok idején kelet-galliai fazekasmesterek települtek át Rheinzabernbe, közülük is elsőként Januarius, Reginus és Cobnertus. Közel 120 éves működése során a manufaktúra mintegy 600 fazekasnak és fazekascsoportnak 1 A lelőhely GPS koordinátái a következők: EOV x: 344926.84, EOV y: 807923.92 2 Cscngcri-Pusztai 2008. 3 Ezúton szeretnem megköszönni a munkámhoz nyújtott segítséget témavezetőmnek, dr. B. Tóth Ágnes tanárnőnek; konzulensemnek, dr. Horváth Andreának; opponensemnek, dr. Horváth Friderikának, az MTA Régészeti Intézet munkatársának; valamint a Garadna-clkcrülő út, 1. lelőhely ásatóinak, Csengeri Piroskának és Pusztai Tamásnak, hogy rendelkezésemre bocsátották a lelőhely sigillata anyagát. Csengeri Piroskának külön is köszönöm a szakdolgozatomhoz nyújtott segítségét, a szóbeli információkat, a térképeket és képeket, amelyeket rendelkezésemre bocsátott, és amelyek nagyon hasznosnak bizonyultak a dolgozat elkészítésekor.