A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Daróczi-Szabó Márta: Garadna-elkerülő út 1. lelőhely (Garadna-Kovács tanya) germán állatcsontjainak vizsgálata

3. kép: Az S255-ös objektumból előkerült sertés 4. kép: Patológiás elváltozások egy macska súlyos diszlokációval és rövidüléssel gyógyult combcsontjain, a balon gyógyult törés, a bal és egészséges jobb sípcsontja jobbon csontburjánzás nyomaival bal karcsonttörése diszlokációval gyógyult, nemcsak a csont síkjában görbült, de rövidült is. Az ezzel járó fertőzések az egyed még négy láb-, illetve kéztőcsontján is kóros csontszivacsosodásokat, burjánzásokat és megvastagodásokat okoztak. Egy másik példány a sípcsontján szenvedett (feltételezhetően) nyílt törést, ami ez esetben is a csont deformációjával gyógyult (3. kép). Van olyan elmélet,

18 amely szerint a sertések hátsó végtagjainak sérülése akkor következett be, amikor az állatokat a hátsó lábaiknál fogva kipányvázták, azok pedig a szabadulás reményében megugrottak. A szó szoros értelmében rosszul járt az a macska is, amelynek mindkét combcsontja sérült. A bal oldalin enyhe diszlokációval gyógyult törést, a jobb oldalin (talán csontvelőgyulladás okozta) csontburjánzást sikerült megfigyelni. Az már kérdéses, melyik baja volt előbb, de ezek együttesen hozzájárulhattak korai halálához (az állat subadultus korú) (4. kép). Két kutya sípcsontján is észleltem gyógyult törés nyomait. Izületi gyulladások Számos betegség jár gyulladásos tünetekkel, de csak ritkán lehetett belőlük pontos kórképet felállítani. Izületi gyulladások több testtájékon is megmutatkoztak. Az egyik ilyen rész a gerincoszlop, azon belül is a hát és ágyékcsigolyák, amelyeken gyakran feltűntek kisebb-nagyobb csontkinövések. Ezek súlyosabb esetben az adott csontok összenövéséhez vezettek. A garadnai kutyák között 5 egyed 16 csigolyáján lehetett megfigyelni ilyeneket, amelyek 9 esetben csontki-, 7 esetben pedig csontösszenövésekkel jártak. 18 Bcncckc, N. 1994, 166.