A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Szűts István Gergely: A szervezett szabadidő jellegzetességei Miskolcon az 1950-60-as években

Árnyaskert. Míg korábban elsősorban a vezető és tisztviselő réteg, addig 1945 után már a gyár minden dolgozója együtt, de közel sem egyenlően szórakozhatott a gesztenyefák árnyékában. Ott nagyon sok előadást hallgattunk meg, akkor volt a kertben szabadtéri színpad, ott rendszeres előadások voltak. Tehát, ez a gyári nép, meg a kolónia ide járt

29 Az idézett visszaemlékezésből úgy tűnik, ez a hely mindenki számára egyformán elérhető volt, azaz itt akár meg is valósulhatott volna az osztálynélküliség. Érdekes, hogy ezzel szemben egy 19494oen született interjúalanyunk az Ámyaskerttel kapcsolatban inkább az elkülönülésre és a társadalmi hierarchia jelenlétére emlékezik. „Én gyerekként úgy éreztem, hogy a zenekarhoz közeli rész, az volt inkább az úri osztályé, annál távolabbi rész meg már a proletároké ".

30 Ennek ellenére az egykori úri kaszinó, amely a gyárkomplexum középpontjában feküdt, a második világháborút követően a vasgyár legkedveltebb szórakoztató helyszíne maradt. Végül befejezésként néhány általánosnak tűnő megállapítást fontos tennünk. Egyfelől azt, hogy a szabadidőhöz kapcsolódóan az emlékezetben élesen nem válik szét a szervezett és az egyénileg alakított szabadidő megítélése, ezek határai igen plasztikusak, sőt sokszor eggyé is válnak. A korszakkal kapcsolatban itt alig jelennek meg kritikák, negatív élmények, a szabadidő emlékezete nem értéksemleges, hanem határozottan pozitív kép. Természetesen ebben benne lehet a fiatalság utáni nosztalgia és a múlt megszépülő emléke is. A szervezett szabadidő kapcsán egyértelműen a munkahelyhez, a munkahelyi kollektívákhoz kötődő emlékek a leggyakoribbak, és mivel ezek a brigádok legtöbbször nemcsak szakmai, hanem baráti társaságok is voltak, rögtön érthető, miért nem tesznek éles határt a privát és a felülről irányított események között. A korszak szabadidős szokásai kapcsán most csak a legfontosabb mintákat tudtuk felvázolni, ám azt gondoljuk, hogy ezeken túl még számos egyéb, egyedi és általános, privát és szervezett programok zajlottak a város hétköznapjaiban és ünnepein. IRODALOM FUKÁSZ György 1988 Szabadidő és kultúra. Kossuth Kiadó. Budapest GUNST Péter 1996 Magyarország gazdaságtörténete 1914-1989. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest HORVÁTH Sándor 2004 A kapu és a határ. A mindennapi Sztálinváros. Budapest HORVÁTH Sándor (szerk.) 2008 Mindennapok Rákosi és Kádár korában. Budapest KRAUSZ Tamás (szerk.) 2003 A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. Budapest RAINER M. János 2004 A „hatvanas évek" Magyarországon. 1956-os Intézet. Budapest 29 Interjú J. Jánossal (1935) 2008.12. 18. Az interjút Korsós Bettina és Fáy Ádám készítette. 30 Interjú G. Lászlóval (1955) 2008.11.10. 2008. 11. 21. Az interjút Darázs Richárd készítette.