A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

jegyzökönyvében még ez olvasható, a Tízeshonvéd utcai állami bérházak építkezéseivel kapcsolatban: „ Utasítja a tanács a gazdasági ügyosztályt, hogy a becslés vétele után azonnal kezdjen tárgyalásokat az ingatlan tulajdonosokkal szabadkézből való megvásárlást illetőleg, amennyiben a szabadkézből való megvétel nem sikerülne, a tanácsnak a kisajátításra nézve tegyen javaslatot. "

60 A szanálás melletti érvként jelent meg a későbbiekben az a nézet, hogy a szétszórtan, üres vagy kevésbé beépített városi területeken felépített bérháztömbök nem illeszkednek szervesen a városképbe, rontják annak látványát és nem illeszkednek szervesen a szomszédos városszerkezetbe. Ezért a város növekedése során úgy ítélték meg, hogy a bérházak tömegében együttesen nagyobb városképző erőt jelentenek, és sokkal inkább javítják a városképet, mintsem rontják.

61 Ennek okát elsősorban abban látták, hogy Miskolcon, a korszak megítélése szerint, az előző évtizedek és évszázadok kapitalista szemlélete és a város ellenzéki politikája miatt, nemcsak nagyobb arányú építkezések nem voltak, hanem rossz minőségű anyagok, a rendszertelen beépítés és az elhanyagolt közegészségügyi és köztisztasági kívánalmak miatt a város nem fejlődött a megfelelő irányban és mértékben. A szanálás fontosságát erősítette a gazdaságossági szempontok hangsúlyozása is. Eszerint a belterületeken a nagy lakótömbök, illetve tehermentesítő utak helyének kijelölésénél, a rossz állapotban levő épületek helyén szanálás után olcsóbb építkezni, mint a külterületeken. A szanálás tehát úgy jelent meg, mint amely a lakosság érdekében történik a városfonnáló, esztétikai eredmények, illetve „a városias élet megteremtője és fokozója."

62 Bár hivatalosan 1949. év végével fejeződik be a hároméves terv, még az első negyedévben elkezdődik az első ötéves terv kidolgozása, ahogy az az 1949. április 9-i tanácsülési jegyzőkönyvben is olvasható: „Elnöklőpolgármester [Tóth Dezső] az ülést megnyitja és mielőtt az a napirendre térne át, tájékoztatni kívánja a tanács tagjait a belügyminisztériumban tartott értekezletről, amelyen személyesen vett részt. A kormány az országgyűlést feloszlatta és új választásokat írt ki. Ez a választás május 15-én lesz megtartva, s különbözni fog az eddigi választásoktól. Tájékoztatja a tanács tagjait a választás három fő szempontjáról. Ezek: -a 3 éves terv eredményeinek elismerése — az 5 éves terv tudatosítása — a béke megvédésének kérdése. Illetik, hogy a város összes vezetői tudatában legyenek az 5 éves tervvel és sürgősen ki kell dolgozni a Miskolcra vonatkozó részlettervet is. A választás előkészítéséhez minden közalkalmazottnak szívvel és lélekkel részt kell venni és vállalni azt a feladatot, amit ezek a munkák rárónak. "

63 Az újjáépítéseket 1950. július-augusztusára tervezik befejezni. Ekkorra megvalósulnak a helyreállítások és az első korszerű létesítmények, amelyeket követően már meg60 Tanácsjegyzőkönyv (1949. I. 6.-1949. IV. 30.) IV. 1906/a XXI-502/b 6. fond. 61 Horváth c. n. 4. 62 Horváth c. n. 4. 63 356. napirendi pont, 1949. április 9. In: Tanácsjegyzőkönyv (1949. I. 6.-1949. IV. 30.) IV. 1906/a XXI-502/b 6. fond.