A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

irányzatot követve, „kötetlenebb, a területek alakjához, domborzatához, a jó tájoláshoz igazodó, sávos beépítési módból kiinduló, mozgalmasabb megoldásokat keresnek."

32 Hazánkban tehát a városrendezési kérdések előtérbe kerülése a szocreál korszakával esett egy időre, mely ugyanakkor a „szocialista város"-ok telepítésének időszaka. Ekkor születik Dunaújváros, Kazincbarcika és végbemegy néhány olyan régebbi település továbbépítése, mint Komló, Várpalota, Tatabánya, Oroszlány.

33 Warga városrendezési tervét és leginkább annak szellemiségét, 11 évvel a városrendezési törvény után, 1948-ban váltotta fel a kor egyik ideológusa, Weiner Tibor (1906-1965) és Ruisz Rezső által készített városrendezési terv. Weiner Tibor a Bauhaus szellemében felnövő építészek közé tartozott. Pályája során egyaránt megfordult a szovjet avantgárd hatása alatt álló Moszkvában, és a Le Corbusier munkássága és szellemisége által áthatott Párizsban is. Bár Miskolc számára is ő készítette a városrendezési tervet, fő munkája Dunaújváros, korabeli nevén Sztálinváros városrendezési terve volt, annak számos épületének megtervezésével együtt. Dunaújváros, szavaival élve, „ötéves tervünk legnagyobb alkotása [...] egyben első kísérlet arra is, hogy szűz területre szocialista várost építsünk. Magyarországon első ízben vetődött fel a kérdés, milyen legyen az új szocialista város, melyek azok a különbségek, amelyek mutatkozni fognak kapitalista alapítású városainkkal szemben."

34 Legteljesebben 2. üteme példázza a szocreál várostervezést, bár Dunaújvárost a kertvárosok legsikeresebb hazai példájának is tartják.

35 Hasonlóképp a szocialista realista várostervezés példájaként lehet megemlíteni Kazincbarcikát is.

36 Miskolc vonatkozásában a Weiner által készített városrendezési terv jelentősége abban állt, hogy már a 3 éves terv részeként, először próbált „megküzdeni" a tervasztalon a Nagy-Miskolccá egyesített településszerkezettel. 1950-ben tíz, egymástól településszerkezetben, foglalkozási struktúrában, lélekszámban teljesen eltérő település összevonásával született meg az új szocialista Miskolc.

37 A korszak rendszerező szemlélete ezt szervezte újra négy közigazgatási egységben. „ ... Miskolcon olyan új városnegyedek alakultak ki az elmúlt évtizedben, amilyenek addig soha nem valósulhattak meg a város 600 éves fennállása óta. " - írta egy korabeli propagandaanyag.

38 Weiner legfontosabb munkája a fentebb említett dunaújvárosi városrendezési terv elkészítése volt. Annak értelmezésére irányuló írásai miskolci koncepciójának alapgondolatait is megvilágítják. Megfogalmazása szerint, „a szocialista városnak nincsenek kül- és belterületei, [...] a szocialista rend demokratizmusa nyilvánul meg abban, hogy a város minden része azonos minőségben épül."

39 Ennek szellemében vetette fel Weiner is a városközpontok gondolatát, amelyekkel azonos rangú részekre tagolódott a város, és azokban minden közigazgatási és szolgáltatási intézmény helyet kapott, területi elkülönülés nélkül. Elképzelései, Dunaújvárossal ellentétben, csak részben valósultak meg Miskolcon. Egyik legfontosabb elemeként kell megemlíteni a Budapestről, a hejőcsabai elágazással és az egyetemváros érintésével, közvetlenül a diósgyőri üzemekhez vezető 32 Sós 1959. 16. 33 Építeszetünk a két világháború között 153. 34 Weiner 1951. In. Modern és szocreál 2006. 154. 35 Mcggycsi 2005. 123. 36 Mcggycsi 2005. 123. 37 Dobrossy 2002. 277. 38 Propagandaanyag 11. 39 Weiner 1951. In: Modern és szocreál 2006. 154.