A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Hajdú Ildikó: Acélváros (Társadalom és építészet kölcsönhatásában)

ACÉLVÁROS Társadalom és építészet kölcsönhatásában HAJDÚ ILDIKÓ Egy város megjelenésében bekövetkező változások mindig jelentős történelmi és gazdasági átalakulások külső manifesztációjaként mutatkoznak meg, magukban hordoz­zák a társadalmi átrendeződés folyamatát. 1 A város állandó változásai során épületek, utcák, városrészek keletkeznek és tűnnek el, miközben lakossága cserélődik térben és időben. 2 A tér változásai és a társadalmi átalakulás folyamatos kölcsönhatásban áll egy­mással, mely Miskolc második világháború utáni történetében drasztikus folyamatokban öltött testet. Az 1945 után elinduló új politikai-ideológiai meghatározottságú társadalmi beren­dezkedés az élet minden területén a korábbitól eltérő, új törekvéseket indított el. Ez a tendencia érvényesült az építészet, térszervezés területén is, amelynek egy jól tanulmá­nyozható terepévé vált Miskolc. Mind az egyének, mind a közösségek életében a térszer­vezés és a környezet újonnan kialakuló elemei meghatározó szerepre tettek szert. A régi várostervezési koncepciókat továbbfejlesztve új súlyponti helyeket határoz­tak meg és szerveztek köréjük komplex közösségi szolgáltató intézményeket és lakóépüle­teket. A meglévő történeti értékkel bíró ingatlanok képét, azok hatékonyabb kihasználása érdekében, átalakításokkal, rekonstrukciókkal és emeletráépítésekkel változtatták meg. Ezek már egy dinamikusan fejlődő város új igényeihez igyekeztek az uralkodó ideológia jegyében alkalmazkodni, vagy épp az itt élőket késztették az új környezethez történő al­kalmazkodásra azáltal, hogy a kialakuló teret a politikai ideológia irányítása alatt felülről szervezték meg. Az emberek térbeli viselkedését azonban elsődlegesen nem a tér objektív szerkezete, hanem az észlelés során keletkezett szubjektív képzete határozza meg, amely megmutatkozik abban is, hogy számos építészeti alkotás a politikai rendszer magánélet­ben történő megnyilvánulásának szimbólumává is vált. Hogyan hat a mesterséges élettér, a környezet drasztikus átalakulása az egyénre és a közösségre? Milyen interakciók alakulnak ki a környezet és egyén relációjában? Befolyásolja-e a „környezetváltozás" az egyéni gondolkodásmódot és cselekvést? Ezekre a nagyon is általános kérdésekre teljesen különböző válaszok adhatók más és más tör­ténelmi, földrajzi és társadalmi viszonyok között. Hogyan válaszolhatók meg azonban Nagy-Miskolc és főként az Acélváros fogalmi keretei között? Ezen felvetés általános áttekintésére irányul a tanulmány. Miskolc helye szocialista városaink sorában Egy települést az ember, az épített objektumok és a természeti környezet együttesen alkotja. Henri Lefébre szerint a város komplex fogalomként tételeződik: egyszerre a „le 1 A tanulmány a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Egyszer volt, hol nem volt, Acélváros" című társadalomtudományi kutatás keretében készült. 2 György 2005.

Next

/
Thumbnails
Contents