A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Vámosi Katalin: Sajópetri római katolikus temploma

vizuális effektek lennének. A felhők egy része raszterrácsból készült. Az ablakok vonalát keretező motívumok jelenléte ritmikusan, díszítő jelleggel tagolja a falfelületet. A Rózsafüzér Királynője templomot 1994. október 9-én szentelte föl dr. Seregély István érsek. A felszentelés évében készültek el a belső tér képzőművészeti alkotásai is, nevezetesen a Varga Éva szobrászművész készítette Szent József-szobor, a Feledy Gyula festőművész alkotta Rózsafüzér titkait ábrázoló olajképek, a keresztút stációi Anderkó István faragásában, valamint a szentély berendezési tárgyai, a „Rózsafüzér Királynője" tűzzománc oltárkép, az ambó, a tabernákulum, melyek Rácz Gábor iparművész alkotásai. A kívül-belül vakolt, fehérre meszelt téglafalak alkotta sarokboltfülkéket jelölték ki a szobrok számára, így a szentély két oldalán Szent József, valamint a Szent Péter és Mindszenty bíboros alkotta szoborcsoport kapott helyet. A főbejárat bal oldali trompusában Szent Antal plasztikája látható. Szanyi Péter, miskolci szobrászművész által készített életnagyságú, bronz szoborkompozíció" a „beszélő kezek" lendületével kapcsolja össze a két alakot - erősítve ezt Szent Péter fejmozdulatával - és küld üzenetértékkel bíró kijelentést, felidézve a pápai szavakat: „A harminckét bíboros közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot. "

[1 A bíboros meggyötört alakja, arcvonásai a szenvedés ellenére is magában hordozzák az elmélyedésnek, az erőt adó imádságnak - amire utal a hercegprímás kezében lévő rózsafüzér is - a hitnek olyan fokát, amely lehetővé teszi nehéz keresztjének elfogadását és hordozását. A kezek formálta háromszög csúcspontja pontosan a bíboros kérő kézmozdulatát kiemelve, továbbvezeti a tekintetet Szent Péter kezeire, jobbjában tartott bilincseire, - melyeket a térdelő hercegprímás alázattal elfogad - és a baljában égbe emelt kulcsokra, mintegy felvillantva a mennyek országának képét, mártíromságát követő más dimenzióba jutás lehetőségét. Aposztamensen álló apostol elképzelt, dúsan redőzött drapériától övezett tömege és a térdeplő hercegprímás karakteresen megformált alakja között analógia vonható nemcsak az üldözést, börtönt vállaló magatartásuk terén, hanem hitvallásukban, „Isten iránti szeretetükbenKuklay Antal címzetes kanonok, körömi plébános-művészettörténésztől ered a kompozícióbeli megoldás, amely az érsek úr külön engedélyével valósulhatott meg, hiszen az egyházi szabályok értelmében a még szentté nem avatottak ábrázolása, szobraik önálló felállítása templomokban nem történhet meg. A bíboros alakja Sajópetriben előkép nélkül formálódik meg. Varga Éva mészkőből, anyagszerűen, tömör formákból megmintázott Szent József -szobra nemes egyszerűséggel, bal oldalán attribútumával, a fűrésszel jeleníti meg, munkától megedzett, erőt sugárzó markos, széles kezeit, nagy lábait kihangsúlyozva. A fej kissé oldalra fordulva, elmozdulást mutat a földön szilárdan álló testhez viszonyítva - bár az előre helyezett jobb láb és a karok helyzete lágyan íveli alakját - amit a jobb váll megemelése követ. A robusztus végtagokkal ellátott, mégis légiesen könnyed test bezárta háromszögforma csúcsára állított, jelölve irányultságát, ellentétben a fej, mellkas irányvonalának fölfelé törésével, az arc átszellemült, áhítatot kifejező, lelki finomságot 11 A tervezeti szoborcsoport vázlatait 1994. augusztus 7-én fogadták cl. A művész 1994-ben készítette cl a Szent Péter-szobrot (bronz, 160 cm) és 1995-ben Mindszenty József egész alakos portréját (bronz, kb. 1 m). A szoborcgyüttcst 1996. február 22-én áldotta meg dr. Márfi Gyula egri segédpüspök. 12 XII. Pius pápa szavai elhangzottak 1946. február 21-én Mindszenty bíborossá kreálása konzisztóri urnán. 13 Elhangzott a szoborszcnlclés ünnepen, dr. Márfi Gyula egri segédpüspök tolmácsolásában. Balpataki Béla plébános úr szíves közlése.