A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Vámosi Katalin: Sajópetri római katolikus temploma

fogása, ami a későbbiekben sem lankadt, sem az anyagi hozzájárulásokat tekintve, sem kétkezi fáradozásaik terén. A torony alapozását 1993-ban kezdték, tetőhéjazatának lefedése fehér mázas, zsolnai hódfarkú cseréppel, az éleken kúpcseréppel történt, hasonlóan a nyolcszögű kupolához, a lanlemához, a nartexhez és az oldalterek tetőzeti lefedéséhez. Adományokkal segítették az építkezés sikeres kimenetelét a hazai támogatók, valamint számottevő volt a külföldi segélyek általi gyarapodás is. így jelentős segítséget nyújtott az Europäischer Hilfsfonds Kirche in Not, az OTP miskolci központja, a helyi önkormányzat és az érsekség is. Dr. Balpataki Béla plébános számára ez az építkezés - a szúcsi templom és alsózsolcai templomtorony felépítését követően - már a harmadik templomot jelentette, ami az ő munkálkodása, szervező tevékenysége nélkül ma nem világítana fehérségével jelként a falu közepén, ahol Keleti homlokzat a főbejárattal a görög katolikus templommal együtt a falu szellemi középpontját jelöli ki. Bár méreteiben kisebb attól, mégis fehér kubusával figyelemfelkeltően magasodik, szinte megálljt parancsol az arra haladónak. A templomok központi elhelyezése a középkori települések szerveződését idézi, amelyek a legfontosabb hivatali épületek, az önkormányzat és a könyvtár szomszédságában állnak. A Rózsafüzér Királynője templomot vakolt, fehérre meszelt téglakerítés övezi, melyet a főbejárati és délkeleti részen fából készült, egyedi tervezésű kapuk tagolnak. A harangtorony olasz campanilekre emlékeztetve a templomtól külön épült meg. A templom centrális alaprajza és kupolalezárása bizánci előképeket feltételez. A központosított téreszményt megjelenítő, négyszögletes fülkeképződményekkel bővített négyzet kupolafedése a lanternával hangsúlyozza a központi épületrész kiemelt jelentőségét. Ugyanakkor a trompusok háromszög záródású üvegablakai falmagasságban megnyitják a külvilág felé a teret, belopva így a természeti eget a belső térbe, jelentősen csökkentve ezzel a kupola szimbolikus jelentését. A trompusok üveg áttörése, mint fényforrás fölöslegessé válik, megállítja a vertikalitás vonzását, olyannyira, hogy a bent tartózkodó tekintetét nem vonzza a kupola, „az égbolt földi mása". A déli és északi oromfal elliptikus ívű, fekvő ablaka, mint fényforrás jelentkezik a kórus, illetve a hittanterem helyiségeinél, ugyanakkor a fő- és mellékhomlokzatok bejárati nyílászárói fölé került timpanonnal együtt díszítő eleme az épületnek. A nyolcszögű tambur ablakkoszorújának köríves nyílásait Kovács Keve János üvegtervező és iparművész készítette. A tizenkét darab tondó formájú üvegablak elegáns, finom kék-fehér színkompozíciójával felhőket jelenít meg, mintha összemontírozott