A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Szabó Lilla: „Külön világban és külön időben" (Az Amerikában élő magyar képzőművészek és művészetük. A hivatalos magyar állásfoglalás az Amerikában élő magyar képzőművészekről)

zetközi avantgárd és más irányzatok magyar származású kiemelkedő egyéniségei, mint pl. Moholy-Nagy László, Breuer Marcel, Péri László, Képes György, Viktor Vasarely stb. Az ötven előadást reprezentatív kötetben jelentette meg a Társaság („Külön világban és külön időben " 20. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaság, Budapest, 2001.) A fasizmus elől, a második világháború előtt és alatt az Egyesült Államokba menekült, baloldali szellemiségű avantgárd képzőművészeink kutatása Magyarországon a hetvenes évektől, a megnövekvő nemzetközi érdeklődés következtében indult el. Kassák Lajos és Moholy-Nagy László nevével fémjelzett magyar avantgárd közép-európai és nemzetközi szerepe és kapcsolatai megkerülhetetlenné tették a hazai részvételt a külföldi konferenciákon, és elsősorban a Bauhaust bemutató kiállításokon. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után, 1919-ben külföldre emigrált baloldali képzőművészek, a Kassák vezette magyar avantgárd aktivista csoportja (Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Nemes Lampérth József, Pór Bertalan stb.) először Bécsben próbálták meg folytatni működésüket. Majd innen először Pozsonyba, illetve Prágába utaztak előadásokat tartani, kapcsolatokat felvenni. Végül az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaság keleti iparvárosában, Kassán telepedtek meg hosszabb-rövidebb időre. 1923-ban, a Horthy-kormány engedélyezésével a művészek közül néhányan (Kassák Lajos) visszatértek Budapestre, megint mások Berlinbe, Bécsbe távoztak (Lesznai Anna, Gergely Tibor stb.) A második világháború elején a német megszállás elől az egykori aktivisták tagjai és a hozzájuk csatlakozók közül többen az Egyesült Államokba mentek (Lesznai Anna, Gergely Tibor a háború előtt; Reichentál Ferenc 1948-ban távozott végleg az USA-ba). Ujabb kutatásaim célja bemutatni azt a szélesebb régiókban értelmezett, a két világháború között Kassán létrejött avantgárd művészeti csoportosulást, amely a 20. századi magyar művészet modem képviseletét jelenti, s amely egyben kiegészíti, hozzájárul az eddigi szlovák kutatásokhoz is. A 20-as, 30-as évek avantgárd művészetével szemben csupán az utóbbi években kezdődött el Magyarországon, a 20. század első felében, Amerikában rendezett, magyar művészeket is bemutató kiállítások szélesebb körű kutatása. A kiállításokat hangsúlyoznánk, hiszen először is a katalógusok hívták/hívják fel a figyelmet az Egyesült Államokban megfordult, vagy tartósan ott élt művészekre és műtárgyakra. Magukról a kiállításokról nem készült ez ideig lista, néha csak véletlenszerűen vezetik a szálak a kutatót egy-egy tárlat regisztrálásához. így kiragadott évszámok, helyszínek, egyéni vagy csoportos kiállítások nevei és címei szerepelnek a különböző művészettörténeti publikációkban. A kutatások szempontjából mindig lényeges, hogy országos, tehát Magyarország részéről hivatalosan (is) támogatott, vagy szélesebb körben tudott kiállításról van-e szó, vagy egy művész egyéni kezdeményezése alapján megvalósult tárlatról. Vagy „esetlegesen", csupán néhány alkotással vett részt a művész valamely közös kiállításon (pl. 1929: Brooklyn Museum of Art, New York: Group Exhibition of Paintings, Sculpture and Dravings by American and Forreign Artists - Tihanyi Lajos, Betta de Hellebradth, Elena de Hellebrandth. 1929: Murai Galleries of Contemporary Art, New York: Showing of European and American Moderns - Tihanyi Lajos). „Országos" szervezésű, léptékű, vagy több magyar képzőművészt egy kiállításon bemutató tárlatok közül az első, amit ismerünk, az 1913-ban, New Yorkban megnyílt Exhibition of contemporary art in Hungary Bohemia and Austria volt (1913. december