A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

6. kép. Szt. Erzsébet ezüstkannája (13. század) Elisabeth von Thüringen 2007. 172. kép alapján 7. kép. Szt. Erzsébet kannája a laufeni oltárképen (1500 k.) Elisabeth von Thüringen 2007. 258. kép alapján (részlet) ségét, terjedését, hiszen a nyomtatott könyv és fametszet bárhová eljuthatott. Szinte már meg sem lepődünk, hogy a kanna a szepeshelyi Szent Márton prépostsági templom vagy székesegyház egyik oltárán is feltűnik. A Mária halálának szentelt, feltehetően 1489 után készült oltár egyik külső táblájára Szent Erzsébet képét helyezték, tállal és az ismert fémkannával a kezében, a képet azonban az újkorban átfestették (8. kép).

62 A szepességi Erzsébet-ábrázolásokon a szent kezében nem kenyér, hanem gyümölcs van, mégpedig szőlő és alma(?), de a szőlőfürt majdnem olyan általánosan ismert Krisztus-szimbólum, mint a kenyér, igaz, nem utal közvetlenül az eucharisztiára. Az arnótfalvi képnél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az oltár és a donátorok kultuszának főalakját, a Madonnát, a gyermek Jézus ugyanis egy körtét tart, sőt inkább nyújt az anyjának, a körte itt Krisztus emberiség iránti szeretetének jelképe. A körte egyébként sokkal ritkább szimbólum a kései középkor Madonna-képein, mint az alma, ezért a gyümölcsöknek hangsúlyos szerepük és jelentésük van a kompozícióban. Az oltárképre azonban felkerül a világ feletti hatalmat jelképező alma is, mert a Kisded jobb kezében kereszttel díszített országalmát, vagyis egy glóbuszt tart, hasonlót az Anjou-korban ké62 Radocsay 1955. 439., Divald 1906. 54—56. Vcgh 2003. 384—385.