A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben
A szerzeteseket nemcsak a Szapolyaiak, hanem uralkodói rokonságuk is támogatta. 1509-ben II. Ulászló magyar király kősót adományoz nekik, igaz, akkor még nem áll rokonságban a Szapolyaiakkal, hiszen bátyja, I. Zsigmond lengyel király csak 1512-ben vezeti oltárhoz Krakkóban Szapolyai Borbálát, 1519-ben azonban II. Lajos, I. Zsigmond unokaöccse is megújítja apja adományát. Hogy az 1515-ben, alig 3 évnyi házasság után fiatalon meghalt Szapolyai Borbála lengyel királyné még sírjából is kedvezett a menedékkői karthauziaknak, anyja kedves szerzeteseinek, igazolja, hogy az özvegyen hagyott I. Zsigmond lengyel király 1521 -ben, amikor már második feleségével, a milánói hercegkisasszonnyal, Sforza Bonával élt, két hordó heringet, 2 vég svidnici (schweidnitzi) posztót, több mázsa durva és finom kősót, valamint fűszereket (borsot és sáfrányt) utaltatott ki karácsonyra a letonkői karthauzi kolostornak, az adomány nem egyszeri volt, hanem az elkövetkező évekre is szólt. 53 Ikonográfia - oltárkép Mind a jánosfalvi, mind az arnótfalvi oltár jelzi, milyen elmélyült kultusza volt a Boldogságos Szűznek, illetve Szent Erzsébetnek a 15. századi végi Szepességben, s az oltárok művészi kvalitása nemcsak a mesterek felkészültségét, hanem a donátorok igényességét is dicséri. Jánosfalva patrocíniuma Szent Katalin, s Szent Erzsébet népszerűségének a jele, hogy a Boldogságos Szűz jobb oldalán a névadó mártír szent, balján viszont a magyar királylány tűnik fel, azaz Szent Erzsébet a római egyház egyik legnagyobb tisztelettel övezett női szentjével egy nívóra emelkedik. Érdekes, hogy a jánosfalvi katolikus leányegyház, amely a 17. század közepén (s feltehetően korábban is) Arnótfalvához hasonlóan Letánfalva leányegyháza, nemcsak a főoltáron megjelenő szentként tisztelte Szent Erzsébetet, hanem az ünnepi hagyományban is. Az 1655/56. évi canonica visitatio tanúsága szerint Jankfalva (= Jánosfalva) 54 patrocíniumát, vagyis névünnepét természetesen Katalin napkor tartották, a templom felszentelésének ünnepe (dedicatio) azonban a Szent Erzsébet ünnepe utáni első vasárnapra esett. 35 Az arnótfalvi képek ikonográfiái programja talán még közelebb vihet a donátorok és az eredet megfejtéséhez. Az aranyozott brokátmustrás hátterű oltárképen Szent Erzsébet és Szent Hedvig a trónoló Mária és a kisded jobb és bal oldalán áll. Erzsébet viselete a világiasabb: súlyos, ékköves csattal összefogott sötétvörös aranyszegélyes palást, alatta aranyszalaggal díszített lila ruha, fején a nyaka alatt áthúzott és homlokát is fedő, kitűzővel díszített főkötő; egy ifjú fejedelemnő portréját látjuk. Ékszerekkel is hangsúlyozott eleganciája mellett a legfeltűnőbb talán fedetlen nyaka, amely erősíti világias és ifjúságot sugárzó megjelenését. Ha a szmrecsányi oltár külső tábláit felidézzük, ahol az Erzsébet-legenda jeleneteit ábrázolta a művész, a feszület-csodánál Erzsébet hasonló főkötőben, aranybrokát, gazdag mustrás ruhában és vörös köpenyben áll férje ágya előtt, aki a feszület előtt térdel, míg 53 Rupp 1870. II. 213. 54 A falu német neve: Hansdorf, Hannesdorf de nevezték a kora újkorban szlovák lakosai Jánóc, Janocz néven is. 55 Visitatio ecclesiae Jankfalvensis. [...] Dedicata est Sanctae Catherinae, in cujus festő celebratur ejus Patrocinium. Dedicatio verő Domenica prima post festum Sanctae Elizabethae, ut constat ex quodam scrip? to inperiete sacristiae... Altaria habet tria, in majori sunt imagines B. M. V, S. Catharinae et S. Elizabethae... secundum ciliare est vêtus, tertium Virginum. (1655/56) SK Can. vis. N° 1. pp. 97-98.
