A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás)

6. kép. Egy különleges okmány a román megszállás idejéből Az 1867 utáni meglehetősen zavaros belpolitikai viszonyok között iparkodott minden párttal szót érteni. Jóban volt a 67-esekkel, éppúgy, mint a 48-asokkal Jelentősebb politikai fellépéséről egy esetben tudunk. Ez pedig az 1905-ös képviselőválasztás volt. Ferencz József 1904. december 13-a után, Tisza István javaslatára feloszlatta az országgyűlést, és az új testületet 1905. április 15-ére hívta össze. A miskolci kormánypártiak Gálffy javaslatára Miskolc északi kerületében Tisza Istvánt kívánták képviselőjelöltként felléptetni, a függetlenségi párti Bizony Ákossal szemben, akit egyébként Gálffy nagyra becsült. 1904 decemberében - egyes források szerint 120, mások szerint 150 tagú - küldöttség utazott Budapestre, hogy Tiszát felkérje a jelöltségre. A miniszterelnök először a Parlamentben fogadta a küldöttséget, majd a Hungária Szállóban mondott beszédet. Ez utóbbi alkalommal főleg az idegen ajkúakhoz, különösen a román anyanyelvűekhez szólt - Gálffy szíve szerint. 1905. január 23-án Tisza István Miskolcra látogatott, hogy programját ismertesse. 0 és kísérete a Gömöri Pályaudvarról gyalog vonult a Korona Szállóhoz. Itt híveinek küldöttsége kereste fel - Gálffyval az élén -, hogy felkérje programbeszédének megtartására. Mind a bevonulás, mind a beszéd az ellenzék rendzavaró fellépése miatt nyugtalan körülmények között zajlott, annyira, hogy végül is a rendőrségnek kellett a zajongókat eltávolítani. A választáson Tisza István megbukott. Emiatt sokan Gálffyt tették felelőssé. 0 azzal védekezett, hogy mindvégig biztos volt a győzelemben. Különben pedig nem volt hajlandó erkölcstelen eszközöket bevetni a választási küzdelembe. Ennek ellenére a közvéleményben élt az a tudat, hogy Tiszát Gálffy buktatta meg óvatos politizálásával. Ennek a vélekedésnek sok értelme nem volt, mert Tisza István szabadelvű pártja országosan is megbukott, és emiatt kénytelen volt a miniszterelnökségről lemondani. 1920-ban Gálffy fontos megbízatást kapott: megválasztották a Kerületi Gazdasági Bíróság ülnökének. Ennek a bíróságnak az volt a feladata, hogy felmérje a Tanácsköztársaság idején keletkezett károkat, és kárpótolja a károsultakat. Ez a funkció mintegy erkölcsi elégtételt szolgáltatott az őt ért sérelmekért és károkért.