A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

látható. Fejét, nyakát fátyol fedi. A szöveg, az Erzsébet-történethez hasonlóan, fejedelmi származását hangsúlyozza, igaz, apját badeni őrgrófnak titulálja. Említi a kitzingeni zárdában eltöltött gyermekéveit, majd házasságát Sziléziai Henrikkel, hat gyermekének születését, megemlékezve legidősebb fiáról is, aki a tatárokkal vívott liegnitzi csatában esett el, majd a Világkrónika szócikke a Boroszlóhoz közeli trebnitzi cisztercita zárda alapítását sorolja, amelyben száznál is több előkelő lányt bíztak Hedwig lánya, Gertrúd apátnő gondjaira.

42 Az Erzsébetről és Hedvigről készült Schedel-féle illusztrációk Nürnbergben, Frankföld központjában és az európai szellemi élet centrumában ugyanazt az ikonográfiái típust mutatják, és ezzel hasonló spirituális üzenetet közvetítenek, mint az arnótfalvi táblakép Mária társaságában álló alakjai: a könyörületességet és a vallási buzgóságét. Lapis refugii Az arnótfalvi Mária-Erzsébet-Hedvig-oltár készítésének idejét a „Schürer-Wiese" éppen azért határozta meg 1485 körül, mert úgy tudták, hogy ebben az évben kötött házasságot Szapolyai István Hedviggel,

43 így ez az időpont azóta rögzült a közvéleményben, jóllehet a források az esküvő lehetséges időpontjaként inkább az 1483. évet említik, vagyis az oltár datálása ugyancsak önkényes. Az, hogy Szilézia korábbi kormányzója és a sziléziai hercegség, Teschen 1477-ben elhunyt uralkodó hercegének lánya röviddel esküvőjük után határozták el a kegyességnek ezt a látványos formáját, talán házasságuk, jövendő családjuk boldogulása zálogaként, csak feltevés. Az oltár helyszíne, a félreeső, ráadásul nem is a Szapolyaiak birtokjoga és kegyurasága alatti falu templomocskája több kérdést is felvet. Az elsőt, források híján, nem válaszolhatjuk meg: vajon valóban ide készült az oltár, vagy ez csak az ún. másodlagos helye? Ha már eredetileg itt állították fel a Szapolyaiak, miért nem saját birtokukon tették? Erre sincs egyelőre válasz, mivel a Szapolyai-ház kegyuraságát még alig vizsgálta a történeti kutatás. Tény, hogy a Szapolyai család tagjai mecénásként és patrónusként kápolnák, oltárok, síremlékek donátorai, s a 42 Sant Hedwig. Hedwig ein hertzogin von Poln ein wittib wunderperlicher heiligkeil vom vater ein marktgraffin zu bada unnd von der muter ein orientalische markgraffin unnd grefin zu Röblitz, zu Kitzing zu der lernung angewisen. und hertzog Heinrichen im schiesia vermehelt het drey sühne unnd souil töchter. Auß den der elter in einem streyt wider die unglawhiger erschlagen wardt. die heilige Hedwig hat ein edels closter cisterier ordens zu Trebnitz nit verre von Preßlaw gepawen, unddarinn Gertrawten ir tochter über hundert iunckfrawen zu ebtissin gesetzt unnd nach absterben irs gemahels auch daselbst innen ein heiligs leben gefühert. und wardt nach iren seligen absterben von irer vilfeltigen wunderzaichen wegen in der heiligen zal geschriben. Schcdcl 1493. Buch. f. CCXVI. 43 Schürer-Wicsc 1938. 232. 0OW iSifabcit) \cpn\ct}anQ von trcöjgifport fcn r&m vnb von lun ncd? fiai Icyîw&c, 2ib<v bcr ixn Ud)tt tr<5ffcr len pfíeqcr.iDír tamgraff ir gcmr^d gab j'r ifreyctl gcwakrtüe gute tmnb igorj bia\ftiid)t veucï ymbot ixm $?ArtMiJ.iiiDaratif < rgab 'ly fidj mît gßrtrje flci$ an \t mnbVvifttm bavinnc biß in irai toöxm Ictjie« mb«crijat-rtttb c. (ajtberiid)« b

ing mm mwp mtydymbt.ba: armen mit habtn.bettemFky foruvif Tcbm OTÎ) WAffdyttt pffctttfibc. Xh\b 5. kép. Szt. Erzsébet a Világkrónika aitsgsbitrgi kiadásában (1500) Schedel 1500. f. CCXXXVIII alapján (digitális felv.)