A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Agócsné Halász Andrea: Szakrális kisemlékek Mezőkövesden

dása idején építtette Mezőkövesd város lakossága hálából Istennek, hogy megszűnt a pestisjárvány. Elhatározás és munka 2008 februárjában megvalósult a Matyó Múzeumban a bevezetésben említett időszaki fotókiállítás. A kiállítás megnyitója előtt már hozzákezdtem Mezőkövesd és környéke szakrális kisemlékeinek a fotózásához. Nem kis feladatnak tűnt, hiszen több mint 30 vallási célzattal állított szabadtéri objektumot találtam, amelyet az itt lakó emberek megkülönböztetett tisztelettel, és a már kialakult sajátos kultusszal ruháztak fel. A szakrális kisemlékek összegyűjtésénél és leírásánál a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az adatlapját használtam. Akisemlékek tipologizálásánál a legősibb formát, a képes fát - amely általában az élőfa törzsére erősített olajnyomatot, keresztet vagy Mária házat jelentette -, már Mezőkövesden nem találtam. A továbbfejlesztett változata a képoszlop, ill. a szoborfülkés képoszlop már megtalálható a matyó településeken, de inkább csak a tardi házak homlokzati részén látható. Nagyobb számban út menti és temetői kereszteket, ill. szobrokat találtam, míg mezei oltár, kápolna, haranglábak, kálvária, haláljel, egyéb típusokból csak néhányat. Készítettem egy összegző térképet, hogy könnyebben eligazodjak Mezőkövesd szakrális kisemlékeinek elhelyezkedését illetően. 1-16,39 ÚT MENTI ÉS TEMETŐI KERESZTEK, 17-30 SZOBROK, 31-38 LOURDES! BARLANG, KÉPOSZLOP, KÁLVÁRIA 2. kép. Szakrális kisemlékek Mezőkövesd kül- és belterületén