A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták
típus. 45 Tari Lujza tanulmányából kiderül, hogy a parasztságon belül a fakürt kivételével nők nem játszhattak aerofon hangszereken, és a fakürt használata is azért volt elfogadott, mert különösen az alpesi népek körében, adott szituációban nem dallamhangszernek, hanem jelzőeszköznek minősült. 46 Szintén hosszanti hasítással készültek a fakürtök székelyföldi változatai. Az átlag 1500-2000 mm hosszú, enyhén kúpos, egyenes fakürtök kiöblösödő tölcsére felfelé néz. A székely fakürtöt olyan fiatal juharfából készítik, amelynek a föld feletti részén a kürt tölcsérének megfelelő hajlat található. Ilyen fa a hegyoldalban nő, a meredek lejtőn növése a hegyoldalhoz képest a függőleges irányba elhajlik, és úgy növekszik tovább. A svájci havasi kürtök fenyőfa tölcsére szintén ilyen hegyoldalban nőtt fenyőfa alsó részéből készül. A fakéregtől lehántott, kiszárított fát fejszével hosszában kettéhasítják, és a belsejét kivájják. A két kivájt darabot összeillesztik és összedrótozzák. Az összeerősített két farészt az illesztés mentén előmelegített gyantával bekenik, majd az egész hangszer testet a fiatal nyárfáról lehántott nyírfakéreggel körbetekerik. 47 A hosszanti hasítással való kialakítás utáni fakéreggel való fedés technikája nemcsak Erdélyre jellemző, mert a szlovák pásztorok szintén alkalmazták a fakürtjeik és trombitáik elkészítésénél. Sőt Oroszországtól a Baltikumon át Skandináviáig megtalálhatóak a fakéreg borítással fedett fakürtök. 48 Tiberiu Alexandru könyvében a székely fakürthöz hasonló felépítésű, tölcséres végződésű, bucsum elnevezésű fakürtöket használnak a moldvai Bacäu környékén. 49 A románok a bucsum nevű fakürtöt a középkorban még harci jelzések továbbítására használták, de a későbbiekben a hegyi pásztorok szignál hangszerévé vált. A székelység szintén használta katonai hangszerként a kürtjeit, ezt tanúsítja egy 1463-as keltezésű Mátyás király korabeli székely felkelési szabályzat, amely szerint a székely falvakból a katonák összehívásához a „tympanis et zaldobinus" kell felhasználni. 50 Sárosi Bálint valószínűsíti, hogy a szövegben szereplő zaldobinus a záldog, szádog kifejezések alapján a szádokkürtnek nevezett hárskürttel azonosítható. 51 A pásztorhangszerként használt román bucsum kürt által használt legáltalánosabb jelzések a birka elkóborlását és a sajtkészítést adják hírül. Ezen kívül a csobán temetésekor is ezt fújják. Sárosi Bálint a csíkjenőfalvi székelyeknél a kecskéit kereső pásztor meséjét kísérő dallamot jegyezte fel. 52 Orbán Balázs a korondi székelyekről jegyezte fel az 1860-as években, hogy „néha a legközelebbi szomszédjuk oly messze van, hogy csak hárskürttel beszélgethetnek csendes estvéken egymással." 53 Sárosi Bálint szerint az ilyen beszélgetésekhez a szignálok egész sorára volt szükség, amelyeknek azóta nyoma veszett. 54 A néprajzi analógiákat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a román és a ruszin pásztorokhoz hasonlóan a korondi székelyek sem valós információcserét folytattak, 45 Alexandru 1956. 11.,13. képek. 46 Tari 1999. 222. 47 Sárosi 1998. 122-123. 48 Schüssele 2000. 152-175. 49 Alexandru 1956. 12-cs kép. 50 Szabó 1872. I. 198. 51 Sárosi 1998. 124. 52 Sárosi 1998. 124. 53 Orbán 2002. I-VI. 54 Sárosi 1998. 124.
