A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták

pásztor-, vadász- vagy betyáréletböl vett jelenetek és a stilizált népies virág- vagy állatalak ábrázolás a jellemző.

12 A szarukürtök díszítését késheggyel kivésve és szalonnás korommal bedörzsölve vagy választóvízzel való bekenéssel, előzetes előrajzolás nélkül készítették. Sokszor a szarukürt alsó végét nem vágják le és így díszítetett ivó vagy dísztülökként funkcionáltak. A kanászok a szarukürtökön rövid, néhány motívumos kihajtási dallamokat és cifrákat fújtak. Ez utóbbiak a falubeli lányok érdeklődését voltak hivatottak felkelteni. Mivel a kanászkürt viszonylag rövid, az alaphangja ezáltal magas: g és c' között van. A kanászok csak kihajtáskor kürtöltek, aztán leadták valamelyik családtagjuknak, nem vitték magukkal. Az ecsegfalvi kanász sem vitte magával a szarukürtjét: „Nékem is van dudám, marhaszarvbul. Mikor reggel hajtok, ott hagyom az utolsó háznál, este mikor megyünk befele, már hozza elém a kisgyerek."

13 A kanász kürtölése nem is annyira az állatoknak szól, mint a gazdáknak, hogy engedjék ki az állatokat az utcára. Ettől függetlenül az állatok egy idő után megszokták és hallgattak rá. A kanászkürtölés emellett presztízsértékkel is bírt, ezért a falusiak megkövetelték a kanásztól, hogy kürtöljön a házuk előtt. Malonyay Dezső kiemeli, hogy a kürt csak a kanászok hangszere, a csordás sohasem használja, mert az kolompot köt a tehén nyakára, és annak hangja figyelmezteti a falusiakat a kihajtásra.

14 Amint azt Herman Ottó a Vas megyei pásztorok 1646-os céhleveléből idézi, a pásztorok a kürtjeikét mint a mesterségük szimbólumát az úrnapi processzión kötelesek voltak használni.

15 Bartók Béla szerint a kanászok a szarukürtön legtöbbször hangutánzó motívumokat játszottak.

16 Békefi Antal a kanász kürtölésen belül különbséget tesz a kihajtóversek, ezen belül a rövid, néhány motívumos és az összetettebb forma között. Ezen kívül még elkülöníthetőek a cifrák és a rögtönzések}

1 Tari Lujza csoportosításában a kanászkürt dallamok, egyetlen hangot használó recitativikus kötetlen szignálok, két hangos jelzések, vagy a legáltalánosabb jelzések típusai szerint meghatározhatóak.

18 Sárosi Bálinttól tudjuk, hogy az állathívogató dallamformulák mellett, olykor még egy-két soros szöveges formulák is kialakultak, nemritkán vaskos kifejezésekkel megtűzdelve.

19 Tari Lujza a játékmód tekintetében elkülöníti a jobb kezes tartást, ahol a kürtöt marokra fogva, a hüvelykujj támasztja a hangszert, vagy a csukló kifordítva a hüvelykujj kívülről és a többi ujj alulról támasztja a hangszert, illetve a jobb kéz tart, és a bal kéz a fúvóka alatt alátámasztja a hangszert. Bal kezes tartás esetén, a hüvelyk- és a kisujj alulról, a többi ujj pedig felülről támasztja a hangszert, hasonlóan a fuvolafélék tartásmódjához.

20 Malonyay Dezső leírásából kiderül, hogy nem könnyű a szarukürtöket megszólaltatni, és a megfújás módjának külön technikája alakult ki a kanászok között.

21 A kürt fúvókáját a száj sarkába kell fogni és a nyelv hegyét félre kell fordítani, hogy csak a nyelv széle érjen a fúvókára és azon a nyelvet billegtetni, fordítani kell és így „magyarázzák" 12 Madarassy 1925. 3. 13 Bereczki 1957a. 14 Malonyay 1911. 212. 15 Herman 1909.212. 16 Bartók 1911. 306. 17 Békefi 1978. 386-387. 18 Tari 1978. 132-133. 19 Sárosi 1998. 122. 20 Tari 1978. 131. 21 Malonyay 1911. 210-211.