A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Orosz György: Mikoron az Úristen, a Sátán és Szent Péter a teremtéssel foglalatoskodtak (Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában)

MIKORON AZ ÚRISTEN, A SÁTÁN ÉS SZENT PÉTER A TEREMTÉSSEL FOGLALATOSKODTAK Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában OROSZ GYÖRGY Az új, keresztény világnézet elsajátítását Európa népeinél - mutat rá D. Petkanova -, nemcsak a kanonikus egyházi irodalom alkotásainak a lefordítása egyengette, hanem az apokrifek széles körű használata is. Az apokrifek a nép számára hasznos ismereteket közvetítettek, és a népet elsősorban a Keresztény Egyház és a keresztény etika iránti hűségre nevelték. Megállapítja továbbá, hogy az a nagy hatás, amelyet az apokrif irodalom a középkori kultúra fejlődésére gyakorolt, csak a Bibliáéval mérhető össze.

1 Az apokrifek folklórra gyakorolt hatása minden olyan országban kimutatható, amelyekben elterjedtek az apokrif iratok. így ezek nyomai jól láthatók a fennmaradt görög, arab, bolgár, orosz, magyar, német és más nyugat-európai hagyományban.

2 Messzemenően megszívlelendő D. Petkanova idevonatkozó megállapítása: „Magától értetődik, hogy nem minden hasonlóságot lehet az apokrifek és a néphit között az apokrifeknek az utóbbira gyakorolt hatásával magyarázni. Nagyon gyakran fordítva játszódott le a dolog - a népi elképzelések és nézetek szüremlettek be az apokrif elbeszélésekbe, vagy pedig tipológiailag rokon nézetek maradtak fenn szájhagyomány útján. Nehéz elválasztani egymástól a nép világnézetének különböző rétegeit, mivel minden egyes korszaknak megvolt a saját hiedelemvilága, amely fejlődött és gazdagodott. Vitathatatlan azonban, hogy a középkor népi világnézetének egy jelentős része az apokrif gondolatvilág és tematika számos megjelenési formájának a hatása alatt keletkezett."

3 Az orosz kultúra vonatkozásában A. N. Veselovskij már korábban hasonló következtetésre jutott az apokrifek, a vallásos népénekek (duchovnye stichi) és a hősi énekek (byliny) bonyolult kölcsönhatását vizsgálva. A motívum- és témakölcsönzések irányát nagyon gyakran nem, vagy csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni.

4 Jelen tanulmányom egy 2007-ben német nyelven megjelent írásom

5 továbbfejlesztett változata. Tudományos vizsgálódásaim középpontjában dualisztikus teremtéstörténetek állnak, de nem szolgálok összeurópai kitekintéssel. Elemzésemet a svéd, a magyar és az orosz kultúrára korlátozom. Műfajilag a következő kategóriákat sorakoztatom fel példaként: szépirodalom, népi mondák, vallásos népénekek és évkönyvi híradás. Mindezek mögött vallásideológiai hátterelő közegként a középkori eretnek bogumilizmus sejlik fel. Egynémely dualisztikus tartalmú apokrif írás és a bogumil tanok kapcsolatáról értékes tanulmányokkal szolgálnak Jung Károly

6 és Nagy Ilona

7 magyar folkloristák. Az ő tudományos következtetéseiket messzemenően figyelembe veszem és felhasználom saját 1 Petkanova 1988. 39, 46. 2 Petkanova 1988.41. 3 Petkanova 1988.46. 4 Veselovskij 1879. 2. 5 Orosz 2007. 329-334. 6 Jung 1992. 157-185. 7 Nagy 1979. 323-330.; 2004. 181-227.; 2006. 281-326.