A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában
TOPOGRÁFIAI ÉS GENEALÓGIAI KAPCSOLATOK A KORA ÚJKORI VÉG SZENDRŐ VÁROSÁBAN BODNÁR TAMÁS E dolgozatot részben azzal a céllal hoztuk létre, hogy tisztázzuk Szendrö város egyes részeinek korabeli megnevezését. Valamint, hogy megpróbáljuk meghatározni bizonyos ma is fennálló, a város képét jelentősen befolyásoló épület építési idejét és funkcióját. Végül a Gerse nevü utca egykori lakóinak leszármazását, családi kapcsolatait vizsgáljuk, ennek segítségével pedig a városrész korabeli topográfiáját próbáljuk felvázolni. Szendrő a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyének egykori Borsod megyei részén, ennek északi határához közel fekszik. Az Északi-középhegységen belül keletről a Cserehát, ezen belül a Szendrői-rögvidék, nyugatról a Rudabányai-hegység és a Putnokidombság határolják itt a Bódva-völgyét. 1 A település külterületi határai mindegyik előbb felsorolt tájegységre kiterjednek. Szendrő ma város, több mint 4300 lakossal. A 16-17. században jelentős mezőváros és végvár volt itt. Egernek a töröktől történő 1687-es visszafoglalását, de még inkább II. Rákóczi Ferenc parancsára a vár falainak lerontatását követően 1707 után, az egykor élettől nyüzsgő város, amely elsősorban magyar és német, emellett horvát és lengyel végvári katonákkal volt tele, elveszítette jelentőségét. A városban élő, kiváltságos, praesidiarius katonaként szolgáló nemesség lesüllyedt, hópénz hiányában megélhetésének forrása csekély birtokaira korlátozódott. Szendrő korábban, Eger török általi elfoglalása, tehát 1596 után a Borsod megyei közélet egyik fő színtere volt. Itt tartotta a vármegye, de sok esetben Gömör megye is, legtöbb közgyűlését. A módosabb megyei, de még a környékbeli gömöri, tornai, abaúji nemesek is vásároltak itt telket, tartottak itt fenn házat, ahol hellyel-közzel egész éven át ott laktak családjukkal együtt. Az erös, magyar viszonylatban jól kiépített és felszerelt erődítmény, a jelentős számú katonaság, a városrészek komoly palánkerődítései biztonságot adtak. : A megyei közéletnek helyt adó vár a török kézen lévő Eger ellenerődjének szerepét is betöltötte. Megállapítható, hogy a 17. században Borsod megye nemesi elitje, a többszöri ostrom ellenére folyamatosan lakta a várost. A településről és várról meglehetősen sok írásos forrás maradt fenn. Ennek a dolgozatnak nem célja a település történetének feltárása, ez megtörtént a Szendrö monográfia 2002. évi kiadása alkalmával. Annak és egyéb publikációknak apró, de lényeges kiegészítéseit szeretnénk itt közölni. Míg sok esetben jelentős számú korabeli térkép áll rendelkezésre egy-egy város szerkezetének tanulmányozásához, addig Szendrő városáról kevés megfelelő térkép maradt fenn. Bizonyos településeknél akár a 19. század második feléből fennmaradt térképek alapján is komoly következtetéseket lehet levonni a kora újkori városszerkezetre, utcák nevének meghatározására. Szendrö városáról a legkorábban fennmaradt térkép tudomá1 MAROSI Sándor-SOMOGYI Sándor szerk.: 1990. I. kötet. 882. 2 „Minthogy Szendrö most véghely, ezen városnak egy része futott nemes emberekbül, más része presidiariusokhul és armalistákbul áll, az incolák az földesúrnak ... censust és dézsmát nem adnak és semmi labort sem praestálnak." 1652. év. B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. köt. 517.
