A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Hazag Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban

Ahogy a táblázatból is kitűnik, két hagyományosan cigány foglalkozás a legelterjedtebb. Elsőként a kézművességet említhetjük, melyről sajnálatos módon közelebbi meghatározást nem tudunk adni, hisz nem tudjuk, hogy a faber megnevezés valójában mit takar, de feltételezhetjük, hogy e meghatározás alá eshettek az asztalosok, drótosok, fazekasok, kőművesek, kosárfonók és természetesen a kovácsok is. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Mária Terézia által kiadott rendelet ellenére nem találtam nyomát annak, hogy bármelyik céhben cigány ember is helyett kapott volna, ezért inkább az valószínűsíthető, hogy ezeket a szakmákat egymás között átadva, a legalapvetőbb feladatokat végezve látták el. Ezt támasztják alá a források is, 1704-ben Czigány Palkó kapott pénzt patkószögek veréséért, valamint más cigányok is, akik a városháza ajtajára csináltak sarokvasakat.

26 További adatokkal szolgál Miskolc város 1739-ben kelt árszabása, melyben a cigány kovácsok által készített árucikkek és azok árai kerültek feljegyzésre.

27 Az árszabásból kiderül, hogy a cigány kovácsok egyszerű, kiegészítő fémmunkákat végeztek, csoroszlyát, marokvasat, szögeket készítettek, illetve különbséget tettek a színvasból és „dirib-darab" vasból készült tárgyaik árai között. Másodsorban a muzsikusokat említhetjük, akik Torna vármegyében igen nagy számban vannak jelen. Mindkét foglalkozásnál elmondható, hogy olyan szakmákról van szó, amelyek egyáltalán nem feltételezik a letelepedett életmódot. Tudott, hogy a cigányfoglalkozások nagy részének szinte kötelező jellege volt az idényjellegű vándorlás, hiszen még a 20. század végén is ismertek voltak a faluról falura járó cigány drótosok, kovácsok, akik alkalmi lehetőséget keresve végezték munkájukat. A másik foglalkozási ág, a muzsikálás pedig egyenesen megkövetelte a helyváltoztatást, hiszen általában nagyobb rendezvények és ünnepségek alkalmából hívtak cigányzenészeket a környező települések. Érdekes megnézni azt is, hogy milyen arányban találhatóak a foglalkozások között mezőgazdasági, illetve ipari jellegű szakmák. Ha a táblázatra nézünk láthatjuk, hogy ott ipari jellegű foglalkozások szerepelnek döntő mértékben. Ennek oka a hagyományos cigány foglalkozási kör, melyben fontos szerepet játszottak e szakmák. Mezőgazdasággal életmódjuk miatt nemigen foglalkoztak, hiszen állandó helyváltoztatásuk nem tette ezt lehetővé. Ha megnézzük, hogy mégis milyen mezőgazdasági munkákat végeztek, azt láthatjuk, hogy leginkább pásztorkodással foglalkoztak, míg napszámosokat csak elvétve találunk köztük. Ennek oka az is lehetett, hogy a rendeletekkel ellentétben művelhető földet csak elvétve kaptak, ezért arra kényszerültek, hogy mások számára dolgozzanak a mezőgazdaságban. Az összeírás adatait követve a második témakör a vallási megoszlás. Az ide vonatkozó adatok felvétele csak elvétve hiányos, ezért jó képet kaphatunk a cigányság vallási hovatartozásáról. A vallást érintő bejegyzéseknél látható, hogy a családfő vallását tekintették mérvadónak, ha voltak is eltérések, nem lehetett jellemző. Bódi Zsuzsa Pest megyét érintő elemzésében csak egyetlen ilyen példát talált.

28 A cigányság vallásgyakorlatára jellemző, hogy környezete vallását veszi fel, és gyorsan alkalmazkodik e területen a változásokhoz,

29 ezért amellett, hogy a cigányság vallási megoszlásáról képet kapunk, egyúttal az érintett terület nem cigány lakosságának vallási megoszlását is nyomon követhetjük. 26 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, IV. 1501/f. : Borsod Miskolc mezőváros-tanácsának iratai: Városgazdái számadások. 27 B.-A.-Z. Megyei Levéltár, IV. 501/b. Fs. I. Fr. 64.: Borsod Közgyűlési iratok (Acta Politica). 28 Magyarországi cigány összeírás a 18. században. 1992. 16. 29 Példa erre a török által elfoglalt Buda cigány lakosságának vallására vonatkozó adat.