A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Hazag Ádám: Cigányösszeírások statisztikai elemzése az északkelet-magyarországi régióban

CIGÁNYÖSSZEÍRÁSOK STATISZTIKAI ELEMZÉSE AZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN HAZAG ÁDÁM A cigányság magyarországi megjelenésével kapcsolatban eltérő álláspontokat találhatunk a szakirodalomban. A 13. és 14. századból származó történeti források, illetve azon feltételezések, amelyek a cigány népcsoport hazánkban nagy számban való megjelenését feltételezik, véleményem szerint nem megalapozottak. A 14. században több környező országból ismerünk olyan forrásokat, amelyek a cigányság biztos jelenlétéről tanúskodnak,

1 ám Magyarországon ilyen jellegű források ebben az időben nem keletkeztek. Ami mégis ellentmond a fenti állításoknak azok az e korból származó település- illetve tulajdonnevek. E korszakban találkozhatunk már például Egyházas-Czigány nevű településsel (1377), melyről a későbbiekben azt tartották, hogy cigány lakosság alapította és kizárólag csak cigányok lakták, a település jelentőségét az is mutatja, hogy templommal is rendelkezett.

2 Azon biztos források alapján viszont, melyek a későbbiekben beszámolnak a cigányság életviteléről és szokásaikról, nehezen feltételezhető egy letelepedett, egységes települést alkotó cigányközösség megléte. Ettől eltekintve nem kizárható, hogy kisebb csoportok már ebben az időben is megjelennek hazánkban, de nagyobb számban, mely felkelthette volna az ország tisztviselőinek, városi vezetőinek figyelmét nem képviseltek. Az első biztos említés az új népcsoport magyarországi megjelenéséről a 15. századból származik, ekkor több városi iratban tesznek róluk említést. Brassó városának 1416. évi számadáskönyvében találhatjuk azon bejegyzést, mely szerint ez évben a város élelemmel és pénzzel látta el „az egyiptomi Erasmus urat és 120 kísérőjét".

3 A cigányság ez időben való betelepülésének bizonyítéka, hogy ez időt követően egyre szaporodnak a népcsoporttal kapcsolatos források. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy nagyon rövid idő alatt már nem csak Magyarországon emlékeznek meg róluk, hanem nyugatra lévő országokban is, ahol a 15. századig szintén nem történik róluk említés. Feltűnő a hirtelen és igen gyors térhódítás, hiszen pár év leforgása alatt megjelenésükről számolnak be a német tartományok, Franciaország, sőt Spanyolország forrásai is. Ennek oka valószínűleg egy igen elmés és előre kitervelt „taktika" volt, amelynek használatát jól nyomon lehet követni az egyes országok történelmi forrásaiban. Már a brassói városkönyv bejegyzésében láthatjuk, hogy az újonnan érkező népcsoport zarándokokként jelennek meg, akik a város jóhiszeműségére alapozva kapnak élelmet és pénzt.

4 Ezt a lehetőséget meglovagolva Garai Miklós nádor ajánlatára Zsigmond, magyar király és német-római császár 1417-ben menlevelet ad egy cigánycsoport számára, majd 1423-ban ugyanezt teszi László vajda és cigányai esetében is.

5 Ezen kiváltságukat, 1 Sir Fraeser Angus, 2000. 62-64. 2 MezeyB., (szerk.) 1986. 6-7. 3 MezeyB., (szerk.) 1986. 7. 4 Itt jegyezném meg, hogy a cigánysággal kapcsolatban sokszor jelenik meg az egyiptomi eredet, sőt sok hagyományuk, meséjük szól arról, hogy Jézus keresztjéhez készült szögeket cigány kovácsok készítették, ez készteti őket a vezeklésre. 5 Gyergyói S., (I. köt.), 1990. 13.