A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tóth Arnold: Az utolsó óra után - a görömbölyi ruszin folklór

cának zöldség-, gyümölcs- és tejtermék ellátói. A batyuzó-piacozó, fuvarozó kapcsolatok Miskolccal a 19. század végétől Görömböly esetében is nagy jelentőségűek lettek.

6 A falu középkori története a szomszédos Tapolcához kapcsolódik, miután Görömböly a feltehetően 1150 körül alapított tapolcai apátság birtoka, jobbágyfalva volt. A tapolcai apátság első írásos említései a Váradi Regestrumban olvashatók, 1219-ből, majd 1221-ből. A tatárjárás alatt a falu is, és az apátság is elpusztult. A 14. században Tapolcát és Görömbölyt előbb a Széchy család, majd Nagy Lajos király birtokában találjuk. Ebből a korszakból, Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idejéből való a település első két írásos említése: 1393-ban és 1409-ben egyaránt Gurumból formában szerepel a forrásokban. A török hódoltság másfél százada alatt többször is gazdát cserélt: 1529-ben Szapolyai Jánosé volt, aztán a szendrői vár birtokaihoz csatolták. 1659-ben Wesselényi Ferenc nádor volt birtokban, majd 1672-ben ismét visszaszállt a királyra. A 17. században egy ideig a Rákócziak tulajdonában is volt. A 16-17. század nemcsak a birtoklástörténetben, de a falu életében is zűrzavaros, pusztulásokkal teli időszak. Először 1544-ben dúlták fel a török hadak, majd 1555-ben és 1564-ben pestisjárvány szedte áldozatait. Egy 1582-es adólajstrom szerint Görömböly és Tapolca volt a környék két legkisebb lakosságszámú települése. 1596-ban, a mezőkeresztesi csata utáni háborús eseményekben valószínűleg teljesen el is néptelenedett. A tapolcai apátság épületei elpusztultak, az apáti cím az egri érsekségre szállt. Eger eleste után azonban az érsekség is elmenekült, és az egyházi felügyelet formálissá vált. 1616ban Miskolcról és környékéről a lakosság az adófizetés elől nagy számban megszökött. 1679-ben ismét pestisjárvány ütötte fel a fejét. Az 1685-ös összeírás szerint Görömbölyön mindössze öt házban laktak. 1710-1 l-ben újabb pestisjárvány sújtotta Miskolc környékét; a falu ekkor ismét elnéptelenedett.

7 A török kiűzése és a kuruc szabadságharcok után, az ország 18. századi gazdasági-demográfiai reorganizációja során éledt újjá Görömböly is. Az 1710-1 l-es pestisjárvány után a földesúr, gróf Althan Mihály tapolcai apát 20 görög katolikus vallású, ruszin földművest telepített a faluba. Az 1746-os egri Canonica Visitatio szerint már 97 ruszin felnőttből és 36 gyermekből állt a görög katolikus egyházközség. Rajtuk kívül 22 római katolikus személy és egy református házaspár lakott Görömbölyön. 1769-re a lakosság megnövekszik: 388 görög katolikus és 180 római katolikus lakta a falut.

8 A népességszám alakulásának figyelembevételével feltehető, hogy a 18. századi, több hullámban történő betelepítés feltehetően még a 19. század első felében is folytatódott.

9 6 Szabadfalvi J., 1999. 8-10. 7 Szabadfalvi J., 1999. 11-14. 8 BaánL, 1997. 146-155. 9 Ebben az adatsorban csak a görög katolikus lakosság számát tüntettem fel, mivel a ruszin nemzetiség ehhez a felekezethez köthető. A község a 16-17. században reformált, templomát az 1595-ös összeírás reformátusok használatában találta. Önálló egyházközségként először 1612-ben említik. Az elnéptelenedés és a pestisjárványok következtében az eredeti lakosság eltűnt, 1746-ban már mindössze két református volt a faluban. A görög katolikusok mellett kisebb számban római katolikusok betelepülése is dokumentálható a 18. század folyamán, 1772-től önálló plébániával, 1785-től saját kőtemplommal.