A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bődi Erzsébet: A néprajzi kutatások hatása a Derenkről kitelepített lengyelek identitására

ezt a kérdést a szétszóródott falvakban csakis helyben lehet megoldani, az érintettekkel közösen. Ezt a feladatot már nem lehet Budapestről irányítani. Az ilyen munka hosszú időt vesz igénybe, de fáradozással új értékeket teremt(het). Nagyon fontosnak tartom a nem érintettek közül származó, de az embertársak identitását megértő és elősegítő személyek pozitív minősítését. Derenkért ma már nagyon sokan cselekednek jót. Talán a legtöbbet a falu közvetlen szomszédságában fekvő Szögliget polgármestere, Török Gábor tette. Szögliget tanácselnöke volt, majd polgármestere lett. Jól ismeri Derenket, a derenkiek történetét, kitelepítésüket. Szögliget is fogadott be derenkieket. Leggyakrabban ők jártak vissza a romfaluba. A leszármazottak az új érában lengyel kisebbségi önkormányzatot hoztak létre Szögligeten. Összefogással az újraélesztett általános iskolába be szeretnék vezetni a lengyel nyelv oktatását. Török Gábor mint Szögliget polgármestere és egyben a derenki terület elöljárója felújította a Szögligetről Derenkre vezető utat. Személyi és tárgyi eszközöket biztosított a derenki búcsú megszervezéséhez. Fogadta és elszállásolta a Lengyelországból érkezett búcsúsokat. Segítséget nyújtott a derenki emlékhely kialakításában. Törekedett arra, hogy Szögliget kishatár-átkelöhely legyen Szlovákia felé, így remélhető, hogy a turistaútvonal, mely Derenk területén vezet át, látogatottabb lesz a jövőben. Mindezekért a tettekért az Országos Magyarországi Lengyel Önkormányzat Magyarországi Lengyelség Szolgálatáért díjjal tüntette ki Török Gábort. A díjat a Magyarországi Lengyelség ünnepén adták át, amit Szent László király tiszteletére minden évben László napján, június 27-én tartanak meg Budapesten nagyszámú külföldi és hazai résztvevő jelenlétével. Mint láthatjuk, a kisebbségben élő derenki lengyelek nemzetiségi identitása napjainkban sok forrásból táplálkozik és sokféle irányból építi fel támfalait. A derenki lengyel nemzetiségi identitás egy időszakban, a 20. század második felében kiüresedett. Újraformálásához egyik (kezdeti) biztos lépcsőfokot a néprajzi kutatások adták. Ezek hiteleseknek bizonyultak, mert amikor már az érintett közösségek tudatosan maguk is újra akarták önazonosságukat, akkor a néprajzi kutatások alapján vált egyre dinamikusabbá a történeti, kulturális, muzeális emlékhelyek kialakítása. A közösségek olyan eseményeket vállalnak fel, amelyek alkalmat adnak az újbóli egymásra találásra, identitást megerősítő közösségi hálózat kiépítésére, a kulturális autonómia megvalósításához olyan kis létszámú csoportokban is, mint amilyet az ún. derenkiek leszármazottai képeznek. Ezt a közösséget már nem az azonos tárgyak világa (pl. viselet, egyforma lakóházak, hasonló életmód), az azonos munkahely köti össze, hanem múltjukkal összefüggő azonos gondolkodás, az azonos tartalmú misztérium kialakítása. IRODALOM Akácz László 1969 Lengyel falu Magyarországon. Emöd-Istvánmajor lakói. Észak-Magyarország, december 21. 1970 Borsod lengyeljei. In: Napjaink 9/12. 12. Bin dor ff er Györgyi 2001 Kettős identitás. Etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban. Budapest