A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

iskolákban kötelezővé tették az istentelen „szellemiségű" oktatást és nevelést. Mindezek következtében jelentős mértékben leépült a közerkölcs, pedig a jó erkölcs többet ér a legszigorúbb törvényeknél. A magyar nemzetnek és a hazánkban élő nemzeti kisebbségeinknek lelki és tudati megújhodásra van szükségük. Szent István királyunk életmüvében van két elévülhetetlen érdem. Az egyik: a tartós állam létrehozása. A másik: a magyar nép és a Kárpát-medencébe őseinkkel együtt érkező más törzsek és népcsoportok keresztény hitre térítése. Ezen utóbbival biztosította szent királyunk a magyarság beilleszkedését az európai kultúrnépek soraiba, illetve megakadályozta, hogy nemzetünk beolvadjon és eltűnjön a bennünket körülvevő idegen népek (germánok és szlávok) tengerében. A magyar nemzet megmaradt, határainkon innen és túl. Magyarország még mindig Mária Országa - Regnum Marianum. Szent István király röviddel halála előtt a történelmi Magyarországot, a magyarokat és nemzetiségeinket az Istenszülő Szűz Mária védelmébe és oltalmába ajánlotta. Jézus anyja, a Boldogságos Szűz Mária István király könyörgését meghallgatta és a felajánlást elfogadta. így tudósít erről a felajánlásról a Karthauzi Névtelen Bódogságos Szent István kir álnak legendája (Érdy-kódex, 1526) című írásában: Annak utána felemelé ő édes kezeit, szemeit es szívét-lelkét mennyeknek országára, es nagy siralmas es kenyörületes szóval monda: „Ó, mennyeknek királné asszona, Istennek szent anyja es ez világnak megéppöjtő nemes asszona, dicsőséges Szíz Mária! te szentséges kezedben es oltalmad alá adom es ajánlom anyaszentegyházat mind benne való fejedelmekkel es lelki népekkel egyetembe, es ez szegén országot mind benne való urakkal és szegénnyé 1-bódoggal egyetemben, hogy te légy asszonok es ótalmok, es ez en leikömet te szent markodban."

54 Magyarország oltalmazó királynéja, Szűz Mária kiterjesztette védöpalástját az egész történelmi Magyarország fölé. A trianoni békediktátum következtében végrehajtott területcsonkítások után a Szent Szűz nem húzta összébb magán a palástját, mert ő nem a földi, mindenkori politikai vezetők akaratának megfelelően cselekszik. Továbbra is és az örökkévalóságig védi és oltalmazza az egész kárpát-medencei magyarságot, de minden egykori nemzetiségeinket is. Szent István király bölcsen kijelölte a magyarság számára a megmaradás jövőbe vezető útját: ez a kereszténység. A ma élő nemzedék pedig nem ülhet ölbe tett kézzel, kívülről, a mindenkori politikai vezetőktől várva az útmutatásokat a helyes cselekvéshez. A nemzeti megújhodás programját és a haladás útját szent királyunk szellemiségében megfogalmazva, a következő fohászban foglalom össze, jövőképet is vetítve a felnövekvő generációk lelki szemei elé: Krisztus szép hitére tért Magyar Hazám! Ébredj fel malarias álmodból. A pogánnyá vált ősök ivadékai telítsék meg újra a templomok hajóit. Vezessen hát bennünket a krisztusi kereszt, a hit, remény és szeretet, hogy Szent István örökébe unokáink unokái is keresztény alázattal, de büszkén léphessenek. Amikor Szigeti Jenő protestáns teológusnak, aki egyben Magyarországon a néprajzi tudományok kiváló müvelője is, megküldtem A hajdani vándoriparosok emlékére című 2006-ban megjelent kis írásomat,

55 és ő, megértvén a benne foglalt mély erkölcsi mondanivalót, válaszlevelében (2006. szeptember 5.) egy szép, témába vágó Dsida Jenő-verssel mondott szíves köszönetet. Ez a költemény egy sötét korszak előestéjén íródott, ami az 54 Karthauzi Névtelen: Bódogságos Szent István királnak legendája (Érdy-kódex, 1526). In: Király L., 1988: 143-144. Az István királyról szóló legenda szövege és a jegyzetek A magyar középkor irodalma. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984 kötetéből származnak (915-925, 1178-1180.). 55 Orosz Gy, 2006/a.