A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Orosz György: Magyarok, szlovákok, ruszinok, szászok, románok, zsidók a hajdanvolt közös hazában (Nemzetiségcsúfolók)

A népének a felebaráti szeretetre és a helyes alamizsna adására tanítja és buzdítja az ortodox keresztényeket:

46 Én gyermekeim! Szeressétek egymást és testvér a testvért, A fiú atyját és anyját, Az Én legkisebb testvéreimet, Krisztusét, Krisztus neve okán; Ti meg Isten előtt tiszteltté lesztek, És a könyörtelen bírák előtt, És a gőgös hatalmasok előtt. Jókat cselekedjél, alamizsnát adjál, Nem lopottat, igaz munkából, Izzadságos arctól, szívjóságból származót: Az az alamizsna Sok bünt megbocsájt, Az örök gyötrelemtől megőriz, A mennyei Királyságot adja örökül. P. I. Jakuskin gyűjtése (19. század első fele) A drótostótok a Felvidékről rajzottak ki a magyarországi falvakba. Valamikor régen szükség volt a szakértelmükre. Összedrótozták a megrepedt cserépedényeket, megfoldozták a kilyukadt fazekakat. A hangjuk hamarabb elért hozzánk, mint ő maguk. „Fazikat fódozok!" - kiáltozták énekhangon. Kisfiúként többször is láttam, amint Aranyosapáti főutcáján jött magányosan a drótostót, hátán a szerszámosládával. Több évtizeddel ezelőtt édesapámtól hallottam a róluk szóló alábbi éneket, amelyet ő még gyermekkorában tanult valakitől. Kertünk alatt van egy tó. Arra jár egy drótostót. Kiabál: vegyenek drótot s más egyebet. Mert egy piszkos konyhába több kell mint egy tisztába: kicsapó, becsapó, nadrágtartó, pantalló, gyüszü, olló, mángorló, olló, salló, vasaló, reszelő, meszelő, árpa- kávéőrölö, sütőlapát, serpenyő, kiskanál, nagykanál ragyog a konyha falán. Ezen szöveg funkciója szerint nem a klasszikus értelemben vett tótcsúfoló. Itt műfajváltás történt: a csúfolódó énekből árusdal lett, amelyből megtudhatjuk, hogy a vándor drótostótok a javító munka mellett a magyar háztartások számára fontos iparcikkeket közvetítettek. Halljunk most egy humoros történetet, amelyet édesapám mesélt, életében többször is. Egyszer egy drótostót megfoldozta egy öregasszony lyukas fazekát. Megkapta a fizetséget és elment. A vénasszony kis idő múlva szalad ám utána, kiabálva: „ Drótostót bácsi! Rosszul fódozta be a fazikat, folyik. " Erre a drótostót: „Nénikém! Nem a fázik folyik, hanem a víz. " Régi idők, megannyi történet. A következő két szöveget anyai nagyapám, Ráti Sándor (1905, Tornyospálca - f 1971), kerékgyártó iparos énekelte gyermekeinek kiskorukban. Nemrég (2005-ben) édesanyám diktálta le őket emlékezetből. A dallamukat már nem tudta felidézni, de arra jól emlékezett, hogy ezeket hajdanán énekelve adták elő. 46 Orosz Gy., 1996. 30-31. Ez a folklórantológia tizenkét orosz vallásos népéneket (duchovnye stichi) és négy apokrifet tartalmaz, eredeti nyelven és magyar fordításban.