A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

Slavonica.*

6 A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása szerint Csiszárik János parókus szolgálja a tisztán görög katolikus hívőket, kiknek száma 478 fő, s prédikációs nyelvük a ruszin.

17 Fényes Elek a 19. század közepén orosz faluként említi, ahol 645 görög katolikus és 9 római katolikus lakos él.

18 A 19. század végén megjelent vármegye-monográfia szerint Falucskának 94 háza és 562 görög katolikus tót s néhány rutén lakosa van}

9 Ez az adat az erőteljes szlovákosodásra enged következtetni. Az 1938. évi visszacsatolás után készült felmérés szerint a 785 lakosú Ájfalucskában 10 magyar, 4 német, 630 szlovák lakos él, kiknek vallási megoszlása a következő: 762 görög katolikus, 14 római katolikus és 9 egyéb.

20 Az 1991. évi népszámlálás adatai alapján a falu 255 lakosából 190 fő szlováknak, 1 cseh nemzetiségűnek és 64 fő cigánynak vallotta magát. Ugyanekkor 160 görög katolikust, 1 római katolikust írtak össze, 8 fő vallotta magát vallás nélkülinek, 86 esetben a vallási hovatartozás nem volt megállapítható. Az 1993. december 31-i állapotot mutató nemzetiségi statisztika adatai alapján 158 szlovák, 1 cseh és 66 cigány él a faluban.

21 llacsava parókusa jelenleg Gocsik József, aki néhány évvel ezelőtt még Horvátiban is szolgált. Viszont nem helyben él, hanem Kassáról jár ki szinte naponta. Fontos dokumentuma a falu történetének, népéletének a községi hivatalban őrzött, szlovák nyelven vezetett falukrónika. Ez megerősíti a fent részletezett adatokat, de ismeretében még ennél is árnyaltabb kép alakul ki a faluról. A vallási viszonyokat tekintve megtudjuk, hogy itt is igyekeztek teret hódítani az ún. kis vallások, 1952-ben három adventista család élt a faluban. A lakosok zömének vallása ebben az időben - hivatalos politikai elvárásoknak megfelelően pravoszláv. De nem késlekednek megjegyezni, hogy 1950-ig mindannyian görög katolikusok voltak. A görög katolikus egyház rehabilitációjára csak 1968-ban került sor, összefüggésben az 1968. évi csehszlovákiai politikai eseményekkel. 1968. szeptember 10-én a falucskaiak ünnepélyes külsőségek között ismét visszatértek a görög katolikus hitre, amit valójában feltehetően sohasem tagadtak meg.

22 Az etnikai viszonyokra és a nyelvhasználatra vonatkozóan is találunk utalásokat a fent említett krónikában. Ezekből kitűnik, hogy a nemzetiségi hovatartozás kérdése nem foglalkoztatta különösebben az embereket az elmúlt évek során, de tudatában voltak és vannak bizonyos fokú másságuknak a magyarokhoz, de a környező szlovák népességhez viszonyítva is. Ennek tudható be, hogy az 1948-as reszlovakizáció eseményei nem okoztak nagyobb megrázkódtatást, a falucskai lakosok mindannyian szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. Ám még napjainkban sem beszélhetünk teljes elszlovákosodásról. Az 1952-ből és az 1980-as évekből származó bejegyzések is arról tanúskodnak, hogy ahacsavaiak egy sajátos nyelvjárást beszélnek. Ez még a recens anyagban is megfigyelhető.

23 Ami a statisztikai adatok áttanulmányozása után a legszembeötlőbb, az a lakosság számának sehol másutt a környéken nem tapasztalható óriási mértékű csökkenése az utóbbi ötven-hatvan esztendőben. Míg 1952-ben arról ír a krónikás, hogy nagy a lakásínség a faluban, szinte minden házban két család él, ezért a fiatal házasok kénytelenek elhagyni 16 Lexicon Locorum 1920, 271. 17 Udvari I., szerk. 1990. 18 Fényes E., 1851. II. kötet. 5. 19 BorovszkyS.-SziklayJ., szerk., 1896. 311. 20 Kertész J.-FórisA.-Follajtár E., 1939. 166. 21 Bodnár M, 2002. 34. 22 Bodnár M., 2002.34. 23 Bodnár M, 2002. 34.