A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bartha Elek: Etnikus hagyomány - liturgikus hagyomány

gyomány a nem hívők vagy az adott valláshoz nem tartozók számára is identifikációs tényező lehet. Ezt már a bevezetőben említett európai uniós példa is érzékelteti. Ebben az esetben a vallás az identitás számos formájában jelenhet meg nemzeti hagyomány vagy folklór hagyomány formájában. Olyan jelenségek is tartoznak ide, amelyeket egy adott időszakban az egyház tart életben, s amelyek a helyi folklórba beépülve a hagyományban osztozók identitásának részeivé válhatnak. Ide sorolható például az egyház szervező tevékenysége, karácsonyi betlehemes játékok szervezése, a búcsús turizmus működtetése, a helyi ünnepségeken való egyházi részvétel, korábban gazdakörök, hitelszövetkezetek alapítása. A hagyományoknak ez a része - a hívők körében megőrizve korábbi jelentéseit, értékeit - a más világnézetűek számára újabb jelentéseket és értékeket öltve magára, hosszú időn át képes egyének, csoportok, nemzetek azonosságtudatának gazdagítására. Összegzés A néprajz módszereivel a szakrális hagyomány és az identitás kapcsolatáról alkotott képünk főbb elemei az eddig elmondottak alapján a következők: 1. Az identitás egyéni és csoportokra jellemző formáinak egyik alappillére volt évszázadokon át a vallás, és ez az állapot napjainkra is jellemző. 2. A vallás elsősorban a hagyomány révén válhatott identifikációs tényezővé. 3. Az egyének és közösségek önmagukról és egymásról kialakított képét a szakrális hagyomány kulturális és areális tagoltságban, aszimmetrikus módon határozta meg vagy befolyásolta. 4. A vallás egyrészt a hagyomány elsajátításával azonos módon, (belenevelődés), másrészt direkt módon (szervezett oktatás) válik az identitás részévé. 5. Lényegi összefüggések és azonosságok mutathatók ki a vallás és az identitás egyik meghatározó fajtája, az etnikai, nemzeti identitás között. 6. A szakrális hagyomány az adott kultúrán belül némi jelentésbeli módosulással és esetleg megváltozott formában az identitás része marad az individuum vagy a közösség hitének megváltozása vagy megszűnése után is. IRODALOM Balogh István 1972 A paraszti művelődés. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában: 1848-1914. I-n. (Szerk.: Szabó István) Budapest Bart ha Elek 2006 Vallási terek szellemi öröksége. Debrecen Huley Alfréd 1985 Ünnep és ünneplés a Békés megyei evangélikus gyülekezetekben. Vallási néprajz, 2. 373-400. Tábori György 1986 A rézveretes Tranoscius. Békéscsaba