A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Tóth Károly: Tornyai János művei a Herman Ottó Múzeumban. Adatok és megfigyelések a Petró-gyűjtemény Tornyai-képeiről

A gyűjtemény negyedik és ötödik, Tornyai János kezétől származó munkája közel azonos időszakban keletkezhetett. A kettő közül az egyik egy viszonylag nagyméretű, fedetlen vállal kivágott, profilból látszódó női portré

28 (4. kép). A kartonlapra festett portré hátoldalán Tornyai eredeti kézirata olvasható: Kicserélendő Temesvár / széles, fényes ökörszem. Mivel a felirat Tornyai kézírása, nagy valószínűséggel feltételezem, hogy a kép keretezésére vonatkozik. Valószínűleg önmagán a felejtés ellen védekezve írta fel Tornyai, hogy a női portré keretét ki kell cserélni egy „széles, fényes ökörszemes" keretre, még a temesvári kiállítás előtt. Tornyai az 191 l-es, a budapesti Müvészházban megrendezett kiállítás utáni két évben egész anyagát több vidéki városban kiállította, így többek között Temesváron is 1912 áprilisában.

29 Ezen kiállításról sajnos nem ismert a kiállított művek jegyzéke, külön katalógus nem maradt fenn, persze az sem biztos, hogy egyáltalán volt. A kiállításról kizárólag a helyi sajtóból fennmaradt források alapján tájékozódhatunk. A korabeli szokásoknak megfelelően a városi napilapok általában közölték a jelentős közéleti súllyal bíró, az adott városban megrendezett kiállítással kapcsolatos híreket, történéseket, így volt ez Tornyai temesvári bemutatkozása esetében is, amelyet a sajtó előre beharangozott, a megnyitóról és kiállításról hosszabb tudósításban számoltak be, majd a tárlat zárultával közölték a képvásárló temesvári polgárok névsorát és a megvásárolt képek címeit. Az itt felsorolt címekből megítélhetően a most Miskolcon őrzött festmény nem szerepelt az itt eladottak között. Bár meg kell jegyeznem, a felirat nem biztosítja, hogy ténylegesen is ki volt állítva. Tornyai életművében viszonylag ritkák a portrék, ezt a műfajt nem igazán kedvelte, nem érezte fontosnak, hogy munkásságában nagyobb teret szenteljen neki. Megrendelésekre több portrét is festett Hódmezővásárhelyen, ám ezek nem kiemelkedő kvalitású munkák. Többségükben vagy még korai, tanulmányi évei időszakában készültek, vagy a megrendelő elvárásainak megfelelően akadémikus felfogású, leíró jellegűek lettek. A hódmezővásárhelyi városháza számára két nagyméretű egész alakos portrét készített Deák Ferencről és évekkel később Bercsényi Miklósról. A Miskolcon őrzött női arckép azonban nagyon különbözik a fent említett munkáktól, sokkal könnyedebb, lazább festőiség jellemzi. Nagyon érzékelteti, hogy milyen különbségek alakulnak ki akkor, ha valaki megrendelésre vagy saját maga számára, örömből fest. Tornyai számára - mint az elméleti jellegű írásai is alátámasztják - nagyon fontos volt, hogy a festészetet „autentikus", „belülről jövő", „átérző" lélekkel művelje valaki. A Petró-gyűjtemény egykori darabja talán egy jó példa lehet arra, hogy milyen festői értéket tartott Tornyai fontosnak, festészetének megújítása után. A lendületes, gyors festésmód az 1910 körüli időszakra már Tornyai egyik jellegzetességévé vált, ezen a képen is megfigyelhetjük. A haj kócos fürtjeinek egymást átfedő laza összevisszaságát jól kifejezik és érzékelhetővé teszik ezek a megoldások. A háttér okkersárgás, a barna különböző árnyalataival bővített, ám így is egynemű felületét is számos határozott ecsetvonás barázdálja, néhány vonással már előlegezi a középre helyezett fej formáit. A háttér alsó részét zöld színnel telítette a festő, ám ennek megoldása már nem lényegi kérdés. A váll és a félig beforduló hát határozottan zárja le alsó részében a kompozíciót, itt is nagyon érvényesül a már említett, laza, könnyed, de mégis kifejező ecsetkezelés. A szignó mind28 Tornyai János: Női portré, 1912 körül (olaj, karton, 55x39,5 cm, J.j.f.: Tornyai) Ltsz.: P. 77.367. 29 Akiállításról megjelent cikkek közül: Malonyai Dezső: Tornyai János. In: Temesvári Hírlap, 10. évf. 1912. márc. 30. 72. sz. L; Tornyai-kiállítás. In: Temesvári Hírlap, 10. évf. 1912. márc. 30. 72. sz. 4.; A Tornyai-kiállítás utolsó napja. In: Temesvári Hírlap, 10. évf. 1912. ápr. 10. 80. sz. 4.