A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Tóth Károly: Tornyai János művei a Herman Ottó Múzeumban. Adatok és megfigyelések a Petró-gyűjtemény Tornyai-képeiről

szignó olvasható, erősen kalligrafikus, vékony hegyű tollal meghúzva. Míg a jobb oldalon, lendületesebb kézjegyként egymás fölött két sorban a név kétszer és az évszám, Tornyai 888. aug. 7. olvasható. Ebben az évben Tornyai tizenkilenc éves volt, a rajz szülővárosában, Hódmezővásárhelyen töltött nyarának emlékét őrizheti. 1886 és 1889 között a Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) hallgatója volt. Ezekben az években Greguss János, Székely Bertalan és Lötz Károly tanították, míg a nyári hónapokban hazatért, és az adóhivatalban és ügyvédi irodában keresett pénzt a fővárosban eltöltendő hónapokra. A mü datálása alapján tehát egyértelmű, hogy egy Vásárhelyen eltöltött nyár alatt készült tanulmányrajz-sorozat egy darabja. Az 1984-ben előkerült úgynevezett Tornyai-hagyaték több olyan hasonló méretű grafikai munkát is tartalmaz, mely mind papíranyagukat, mind rajzi megoldásukat tekintve lényegében megegyeznek a Herman Ottó Múzeum gyűjteményének darabjával. A Tornyai-hagyaték rajzanyaga az előkerülés után megosztásra került; egy része a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályára," másik része a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba.

12 A fent említett mű számos párhuzama megtalálható a két gyűjteményben. A Petró-gyüjteményhez tartozó grafika egy népi életképet ábrázol. A Magyar Nemzeti Galériában lévő anyagról készült fotódokumentáció újbóli átnézésekor meglepődve tapasztaltam, hogy az ottani grafikai müvek egy része ugyanazon típusú, viszonylag vastag paszpartuba van beragasztva, mint amely a Miskolcon őrzött darabon is látható. Az eredeti papírlapokat minden ilyen esetben egy kifelé, a papírfelülettől negyvenöt fokos szögben eltávolodó, két-három milliméter vastag, aranyozott ráma kerít körbe, melyet egységes fehér felület fog körül. A Nemzeti Galériába került lapok némelyikének hátoldalán tíz-húszezer koronás beárazások találhatók, melyek arra engednek következtetni, hogy ezek a grafikai anyagok valószínűleg az első világháború utáni hiperinfláció időszakában szerepelhettek együtt valamilyen kiállításon. A Szobarészlet alakokkal cím nagy valószínűség szerint leíró, múzeumi címadás. A grafika egy paraszti szoba enteriőrjét ábrázolja, a háttérben egy sarokba állított búbos kemence található, a jobb oldalát határoló falon kis ablak. A jobb oldal előterében egy vánkosra rakott férfikalap körvonalazódik. A búbos kemence előterében öt alak foglal helyet. A kompozíció közepén két férfi, a hátrébb lévő a kemence padkáján, a másik egy köszörű mellett ül, közben kést élez. A kompozíció jobb oldalán három asszony fog körül egy asztalt, mely részleteiben már nincs kidolgozva, hasonlóan a két férfialaktól balra eső részhez. Az asszonyok egymás felé fordulva, közös munkát végeznek, valószínűleg varrnak. Tornyai grafikaként kivitelezett népi életképeinek sorozatába illeszkedik. Tornyai művészetével kapcsolatban már sokszor leírták, de nem árt újra rögzíteni a tényt, hogy korai munkáinak egy igen jelentős része saját környezetét, gyermek- és fiatalkorának helyszíneit mutatja be, leíró jelleggel, ám keresve a karakterábrázolás lehetőségeit és a bensőségességet sugalló megoldásokat. Korai, főleg tanulmányi éveinek korszakában készültek a népi élet műfajába sorolható alkotásai, melyek azután pályakezdő festői oeuvre-jének is markáns részét alkották. Véleményem szerint azonban Tornyai munkássága épp azért fontos és jelentős a századelő magyar művészetében, mert el tudott mozdulni 11 Ezúton is szeretném megköszönni Tokai Gábornak, Róka Enikőnek és Zsákovics Ferencnek az MNG Grafikai Osztály anyagának kutatásában nyújtott szíves segítségüket. 12 Köszönettel tartozom a hódmezővásárhelyi múzeum egykori és mostani igazgatójának, Nagy Verának és Nagy Imrének, hogy segítették az ott lévő anyag megismerését, illetve Bernátsky Ferencnek és Hegedűs Imrének, hogy a helytörténeti, illetve a képzőművészeti osztályon kalauzoltak.