A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Martos Gábor: Egy elfeledett miskolci festőnő. 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932)

aki a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Olgyay Viktor tanítványaként 1914-ben szerzett rajztanári oklevelet, és mint a miskolci 10. gyalogezredhez bevonult katona „a háború alatt ismerkedett meg Bizony Ákos családjával", 1919-ben „Bizonyék műtermében" „Nyitrayval együtt szabadiskolát alapítanak, amely a későbbiek során a miskolci Művésztelep bázisa lesz".

14 A Művésztelep megalakulásáról Bartus Ödön is beszámol a Képzőművészet 1927. évi 4. számában a Vidéki centrumok című sorozat Miskolc képzőművészetét bemutató fejezetében: „A háború szülte nehéz helyzet a magyar művészeket a képzőművészetek decentralizálásának gondolatára ébresztette. így alakult meg Miskolcon elsőnek az országban a háború után az első művésztelep, három művész kitartó, szívós munkája alapján az állam támogatásával, a város hozzájárulásával. Bartus Ödön, Meilinger Dezső és Nyitray Dániel még a forradalom idején szabadiskolát alapítanak, s az ott elért szép eredmények, Miskolc gyönyörű környéke arra bírta a kormányt, hogy létrehozza 1921ben a művésztelepet. Bár a kitűzött programot teljesen nem lehetett keresztülvinni, de a művésztelep elindítója lett Miskolc művészeti életének."

15 (Ugyanebben a cikkben a szerző a Miskolchoz kötődő művészek felsorolása és munkásságuk rövid összefoglalása között kiemeli, hogy „akadnak hölgyfestők is a városban, mint özvegy Bizony Ákosné, ki arcképeket és virágcsendéleteket fest".) A művésztelep tagjainak első kiállítására 1920. december 5-től került sor a miskolci Megyeháza nagytermében: ezen Bartus Ödön, Meilinger Dezső, Nyitray Dániel és mások mellett ott szerepeltek Bizony Ákosné munkái is. A „Bizonyék", azaz Hosszúfalussy Róza műtermében szabadiskolát alapító, és hosszabb ideig ott is dolgozó művészek, mindenekelőtt tehát Meilinger Dezső (aki egyébként később a gyermektelen Bizony-házaspár örökbefogadott leányát, Thuránszky Erzsébetet vette feleségül

16

) és amüvésznő nekrológjában is említett Kemenszky Árpád (aki a fővárosi Mintarajziskolában 1887 és 1891 között Székely Bertalan, majd Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt, két alkalommal - 1896-ban, tehát már az alapítás évében, és majd 1901-ben is-járt a nagybányai müvésztelepen, és Párizsban is folytatott tanulmá14 Bozsik István: Miskolc képzőművészete, http://64.233.183.104/search?q=cache:B5gPvArDv-IJ: magvar-irodalom.elte.lWezredveg/0508-9/0508-97.html+Bizonv+%C3%81kos+Miskolc&hl=hu&ct=clnk&cd =6&gl=hu&lr=lang_hu

; utolsó megtekintés 2008. január 17. 15 Bartus Ö., 1927. 16 Lásd: Dobrossyi. (szerk.), 2003. 56. 4. kép. A Hosszúfalussy család címere