A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Martos Gábor: Egy elfeledett miskolci festőnő. 160 éve született Bizony Ákosné Hosszúfalussy Róza (1848-1932)

/. kép. Hosszúfalusy Ferdinándné Mikófalvi Be kény Erzsébet, Hosszúfalussy Róza édesanyja 1872-ben 2. kép. Bizony Akosné Hosszúfalussy Róza 1920-ban birtokos. Ezenkívül kiterjedt a család Borsod, Pest, Szabolcs és Nógrád megyébe is".

7 Ferdinándnak és Erzsébetnek Róza mellett még egy fia biztosan született, Miklós (18521944/45), bár Nagy Iván szerint a házaspártól „számos maradék vette lételét", akik közül Dezsőt név szerint is említi. Azt is tudjuk, hogy a 20. század első felében egy ideig a Hosszúfalussy (majd részben a velük házasság révén rokonságba került ongai Kóczán) család birtokában volt Miskolcon a mai Kossuth Lajos utca 16. számú háza,

8 miközben a családnak a megyében - Ábrányban, Vattán és másutt - is számos birtoka volt. Hosszúfalussy Róza életének eseményeiről nagyon kevés konkrét információval rendelkezünk; tulajdonképpen alig néhány, a család leszármazottai által máig megőrzött anekdota alapján idézhetünk csak fel róla néhány emléket, például azt, hogy Párizsból hozatta a kalapjait, mint állítólag mondta azért, hogy vastag bokájáról ezekkel a különleges, divatos fejfedőkkel terelje el a férfiak figyelmét... Egy 1897-re datált önarcképe kissé hosszúkás, de szép arcú, szelíd, ábrándos tekintetű nőt mutat (bár a kép - hacsak nem valamilyen korábbi ábrázolás nyomán készült - alighanem finoman fogalmazva is erősen „idealizál", hiszen a virágok közül kiemelkedő, fehér csipkegalléros fiatal nőalakról asszonyosan kontyba fésült frizurája ellenére is nehéz elhinni, hogy egy csaknem ötvenéves nőt ábrázol); egy 1920-ban, tehát már 72 éves korában készített fotóján pedig ugyancsak egy, idős kora ellenére is még mindig finom vonású, rövid hajú, elrévedő tekintetű hölgyet láthatunk (talán éppen a műtermében, hiszen festmények és üres képkeretek között). 7 Nagyi., 1857. 276. 8 L. A Tomka, Kapmari és Hosszúfalussy családok telke (Kossuth Lajos u. 16. sz.). In: Dobrossy I. (szerk), 2003. 152.; a szövegben a szerző Hosszúfalussy Rózáról is megemlékezik, mint a városban alkotó .jeles képzőmüvcsz"-röl.