A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Ildikó: Szokás - jog - hagyomány Hegyalján. Formális és informális korlátok a hegyaljai borászatban

szokás elemei koronként, az azt „használó" emberekkel együtt szerveződnek újra és ezáltal hol új tartalommal telítődnek, hol eltűnnek a mindennapi gyakorlatból. Bizonyos elemek, kulturális jelenségek azonban állandósulnak, és oly mértékben megszilárdulnak, hogy a hagyományok, szokások közül kilépve átkerülnek a jog területére. Ez a folyamat Hegyalján a szőlő- és bortermelés gazdasági tevékenységeinek - és azoknak a társadalom más területeivel való kapcsolatában - egymásra hatásában jelenik meg a legerősebben. A gazdasági tevékenység olyan magatartás és cselekvés, amelyeknek eredményeként a társadalom tagjai a mindennapi létszükséglet kielégítésén keresztül, bizonyos technológiák alkalmazásával és bizonyos magatartásminták követésével - amelyek az egyes gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban állnak - biztosítják fennmaradásukat. Ezek megvalósítására az emberi társadalmak különböző intézményeket hoznak létre. A gazdaság működésének biztosítására létrehozott intézmények pedig meghatározzák magát a gazdasági rendszert is.

4 A gazdasági intézmények a fentiek értelmében tehát „ olyan, emberek által létrehozott korlátok, amelyek strukturálják az emberi kapcsolatokat. Megkülönböztetünk ezek között formális korlátokat (mint a szabályok, törvények, alkotmány) és informális korlátokat (mint viselkedési normák, szokások, hagyományok) és ezek jellemzőit. Ezek együttesen definiálják a társadalmak és különösen a gazdaságok ösztönző struktúráit. ".

5 A gazdasági rendszer ezen intézmények összes alakzatát magában foglalja, és annak, mint egésznek a felvázolása láthatóvá teszi az intézményeket strukturáló gazdasági cselekvéseket és magatartásmintákat, amelyek szoros kapcsolatban állnak a kultúra területeivel is. A gazdasági tevékenységek folyamatos átalakulásával, átszerveződésével ugyanakkor a formális és informális korlátok elemei egyik csoportból a másikba kerülhetnek. A külső és belső változások során bizonyos elemek tekintetében a jogi szabályozás különösen fontossá válhat, míg más aspektusok esetében épp a változásokból következően azoknak a jog területéről való kikerülése figyelhető meg. Az előbbi folyamatot példázza az alábbiakban bemutatásra kerülő tokaji borkülönlegesség, az aszú, mint innováció megjelenése a 16. század folyamán, majd a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a hozzá kapcsolódó tevékenységek egyre szélesedő körét érintő szabályok gyarapodása. Ezen utóbbi esetben ugyanakkor az is megfigyelhető, például a borhamisítások kapcsán, hogy negatív szokások szankcionálása gyakran jelentős hangsúlyt kap bennük. Ezek a változások ugyanakkor a társadalmi átalakulásokkal kölcsönös, oda-vissza ható viszonyban állnak. A társadalmi-gazdasági változások a fennálló formális és informális korlátok újraértelmezését maguk után vonják a társadalom fejlődésével párhuzamosan és új alapokra helyezik azokat. /. A változás-állandóság folyamatait irányító külső-belső tényezők Ezen területek és fogalmak főként a történelmi folyamatok kontextusában rajzolódnak meg. Míg a bor főként a belső fejlődés eredményeként alakult ki, a külső tényezők hatásáról sem szabad megfeledkezni. Bár létrejötte során is lehet találni külső erőket, 4 Pryor, F. 2005. 5 North, D. 1998. 79.; Idézi Pryor, F 2005. 6-7.