A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

A tanulók szervezése a háború alatt és közvetlenül utána is iparos, kereskedő, értelmiségi, kisebb részben magas rangú tisztviselők és „kékvérűek" családjából történt, akik meg tudták fizetni a magas tandíjat és nélkülözni tudták otthon leányaikat. A nem paraszti származásúaknak az volt a célja, hogy az iskola elvégzésével növeljék férjhez menési esélyeiket. Ezt szolgálták a nagy farsangi bálok a jogászok és a kadétiskola hallgatóinak meghívásával. Voltak, akiknek fontos volt, hogy állást kaphassanak, pl. Kertészeti Tanintézetben, Diatetikai Intézetben, ápolónői tanfolyamon folytathatták tanulmányaikat. Végbizonyítványuk nem tette lehetővé, hogy főiskolára vagy egyetemre jelentkezzenek. 1937- ben a 87 tanulóból csak 10 származott kisbirtokos családból. Lakóhelyük szerint 21 megyéből kerültek ide hallgatók, még Budapestről is. A háborús idők beszállásolásai, csapatátvonulásai nem kímélték meg a putnoki szakiskolát sem. így csak 1924-ben sikerült újra talpra állítani hosszú vegetálás után az iskolát M. kir. Felső Leánynevelő Intézet néven. Ekkortól valóban középfokú intézménynek számított, mert háromévessé vált a tanulmányi idő, s ennek megfelelően alakították ki a tanmenetet. Az év végén vizsgázni kellett és bizonyítványt kaptak, a három év elvégzése után végbizonyítványt. Az iskolát ellátó gazdaságot felfejlesztették és a szükséges épületegyüttest megterveztették, megépítették, a meglévőket átalakították.

28 Ekkortól korszerű, 60 növendék befogadására alkalmas eklektikus stílusú diákotthon várta a bentlakókat. Az 1926. évi iskolaismertetőböl kiderül, hogy 100 tanulójuk van. Alaposan dolgozták ki a tanrendet, az elméleti és gyakorlati oktatás zavartalan működésének módját, a gazdálkodás rentabilitását, a tandíjak, az oktatáshoz való anyagi és munkabeli hozzájárulások rendszerét, a jelentkezés feltételeit, a bentlakáshoz szükséges és magukkal hozandó ruhaféléket és tárgyi eszközöket. A főváros továbbra is élenjárt a leányok gazdasági, háztartási képzésének intézményesítésében. 1913-ban Budapesten is szerveződött az Egressy úton Női Gazdasági és Háztartási Tanfolyam. Itt nagyobbrészt helybelieket vettek fel, ha volt hely, akkor vidékieket is. Számukra bentlakásos kollégium állt rendelkezésre. Budapesten, a Maglódi úton Kertgazdasági Szabadiskola nyílt leányoknak. Ez 1924-ben Kertgazdasági és Háztartási Tanfolyam néven kétéves képzési idejűvé vált, 1930-tól háromévessé. 1932-től a főváros kezelésébe került. Ebben az iskolában az volt a cél, hogy kisgazdaságukat okszerűen tudják irányítani a növendékek, de önálló alkalmazottakként is megállják a helyüket akár intézményeknél (kórház, szálloda stb.), akár magánbirtokokon.

29 Az első világháború utáni határváltozásokkal több mezőgazdasági szakiskola a határon kívülre került.

30 Az alapfokú mezőgazdasági iskolák területén változások történtek. Önálló „gazdasági népiskolákat" szerveztek az 1921. évi törvény alapján, melyek neve 1938- ban „mezőgazdasági népiskola lett", de csak 1940-től lett ez az iskolatípus nyolc osztályos. Ezekben önálló gazdaasszony képzést nem folytattak, de a lányok háztartástant és szabás-varrást is tanultak. Ezek az alapfokú mezőgazdasági népiskolák maguk is szerveztek kívülállóknak tanfolyamokat.

31 28 Az épületegyüttest az 1880-ban építőmesteri címet szerzett Kopeczky Raul tervezte meg. A tanépületet átalakították egyemeletessé, a háztartási épületet korszerűsítették, volt még gondnoki, személyzeti épület, vendégház, két istálló, magtár, kocsiszín, 4 cselédlakás, méhes, baromfitelep, üvegházak, igazgatói lakás stb. A zuhatag kutak már 1905-től működtek. Bencze I.-né., 1938., 7-11. és Köztelek 1924. jún. 25. II. 625. 29 Neve 1932-től Budapest Fővárosi Községi Gazdasági és Háztartási Iskola. Csiki L., 1943. 66. 175. 30 Két gazdasági akadémia, a komáromi mezőgazdasági szaktanító intézet, 15 földműves iskola került az utódállamokba, 45 önálló gazdasági népiskola maradt. Vincze F, 1937. 36. 31 1921. XX. tc. és 130 700/1922. tc. és 1938/109.388. V. K. M. rendelet, 1940. X. te.