A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

tak.

21 Az első magyarországi és csehországi háztartási iskolák tanárai külföldön szereztek gyakorlatot és képesítést. A magyar gazdaasszonyképzőknek sokáig nem volt céljuk, hogy a növendékek továbbtanuljanak, egyáltalán leérettségizzenek. 1902-ben Bottó Ferenc alapítványt létesített Nagyváradon főzőiskola megnyitására, amely az első világháború alatt megszűnt, bár 1928-tól ismét működött.

22 1908-tól Aszódon, a bányai evangélikus egyházkerület 1891-től fennálló leányintézetében egyéves gazdasági tanfolyamot hozott létre, ez csak 1940-től vált kétéves szaktanfolyammá. Ezeken olyan leányok vehettek részt, akik a népiskola 6. osztályát kijárták vagy azok, akik nem iratkoztak be e leányintézmény polgári osztályába.

23 Az első középfokú háztartási iskola az 1908-tól kezdve működő, Amizoni Károly alapítványából létrehozott Magyar Nőnevelő Intézet Budapesten, mely egészen az 1950es évekig működött. Hároméves tanulmányi időn belül a kisgazdaság tevékenységéhez és igényes háztartásvezetéshez való képzettséget nyújtott, de tanultak szabás-varrást, hímzést, gyors- és gépírást, s az azt külön igénylők és megfizetők francia és angol nyelvet, zenét, zenetörténetet is. A felvételhez a négy polgári, vagy a középiskola alsó négy osztályának elvégzését kellett igazolni. Ehhez a rangosnak számító iskolához hasonló színvonalúvá alakult - bár megkésve, szerény kezdetek után 10 évvel - a putnoki leánynevelő intézet is. Itt 1905-ben gróf Serényi Béla földbirtokos Állami Kertgazdasági Tanszéket alakított ki a filoxéravész után szőlők telepítése, faiskola létrehozása, a gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztése céljából.

24 1911-ben háztartási tanfolyamot rendeztek e helységben az elemi iskola napközi otthonában. 1912-től évente háromszor szerveztek Putnokon és vidékén vándortanfolyamokat (1. kép). 1913-ban állandó jellegű egyéves Magyar királyi Háztartási Iskolát nyitottak meg. Ehhez 1913-ban rendelkezésre állt egy földszintes tanépület és az ún. háztartási épület is, amelyben kialakították a tanulók konyháját.

25 24 tanuló kezdte meg a tanulmányait: 12 bentlakó, 12 bejáró (2. kép). A tanrendet a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa, Barótiné Stégmüller Mária állította össze és ellenőrizte annak betartását, akinek 1908 és 1925 között a háztartás vezetés különböző témáiról több füzete jelent meg - nagyobbrészt a Földmüvelésügyi Minisztérium kiadásában.

26 Az iskolaalapító báró Serényi Béla tulajdonképpen közép- és kisbirtokos parasztcsaládok leányait szerette volna képezni, ez kezdetben sikerült is. A háború közbejöttével erősen megcsappant a paraszti származású tanulók száma, mert az apák és a nagyobb fiútestvéreik a frontra távozván, nekik kellett az otthoni munkákban helytállni, s így hazahívták őket.

27 21 lloncovà, 1, 1988.47-51. 22 1928-ban a román állam háztartási középiskolaként működtette újra, 1940-től a magyar állam háztartási-gazdasági szaktanfolyammá szervezte át. Csíki L., 1943. 65. 23 Rendek M., 1990. 24 Bodnár M., 2001. 320. Molnár Etelka tanárnő emlékei alapján. Csiki L., 1943. 64-65. elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés fellendítését emelte ki. 25 1910. jan. 17—1913. jún. 10. és 1918. febr. ll.-okt. 31. között Serényi Béla földművelésügyi miniszterként segítette Putnok gazdasági és szellemi fejlődését (meghalt 1919. október 5-én). Fülöp É., 2002. 348. 26 Barótiné Stégmüller M, 1908.8., 1911.49., 1911.34. 1925. 19. A gazdasági, háztartási ismereteken kívül fontosnak tartották, hogy ruházatuk terén önellátók legyenek. Gajáry L., 1938. 9. 27 Bencze Imréné Lang Edit tanár visszaemlékezései 1938. 7-11. O már a kertgazdasági tanszéken is dolgozott, közben Münchenben végzett kétéves háztartási iskolát, az 1940-es évek végéig tanára volt az intézménynek.