A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

HÁZTARTÁSI ISKOLÁK, TANFOLYAMOK ÉS A TÁPLÁLKOZÁSI KULTÚRA ALAKULÁSA A 20. SZÁZADBAN KNÉZY JUDIT Nőket oktató háztartási és mezőgazdasági iskolák előképei a 18-19. században Dolgozatomban azokkal az iskolákkal és tanfolyamokkal foglalkozom, amelyek mezőgazdasági és háztartási ismereteket közvetítettek leánytanulóknak.

1 Eltekintek akifejezetten hivatásos szakácsokat illetve vendéglátóipari szakembereket képező intézmények ismertetésétől. A leányok közép- és felsőfokú képzése, illetve szakoktatása a 19. század utolsó évtizedeiig sokkal lemaradt a fiúkétól. A háztartási ismeretek tanítása egyébként mindig is szerepelt a leányok spontán vagy tudatos nevelésében, akár jómódú nemesi háztartásokba tanulásra odavett, vagy az állami, egyházi, akár magániskolákban tanuló leányok oktatásáról volt szó. Akadtak olyan kísérletek a 18. század végétől kezdve, amelyek etalonul szolgáltak a 19. század végi szakoktatási tervezetek megtervezésénél. Ilyen volt az Erlangenben tanult evangélikus lelkész, Tessedik Sámuel Szarvason alapított hárommajd négyéves alapfokú gazdasági iskolája. Ezeket 1780-ban „Gyakorlati gazdasági kert", majd 1781-ben „Gyakorlati gazdasági iskolá"-nak nevezte el és itt parasztfiúkat és leányokat is oktatott. Intézménye 1806-ig működött, mezőgazdaságra, háztartásra, szövés-fonásra, textilfestésre vonatkozó ismereteket tanított és gyakoroltatott be az iskolához tartozó földeken és műhelyekben.

2 A szarvasi példa nyomán az 1797-ben alapított keszthelyi Georgikonban 1808-11 között leányokat is tanítottak, de nem paraszti sorból valókat, hanem köznemesek és polgárok leányait sütés-főzésre, kerti vetemények konzerválására, konyhán kívüli női munkák technológiájára, egészségtanra. Az itteni tananyagok egyik összeállítója, a Georgikon korábbi tanára, Nagyváthy János 1820-ban könyvben kiadta e témára vonatkozó hazai és nemzetközi ismereteit. Lényege: mi mindent kell tudnia egy nagyobb háztartást vezető nőnek a 19. század elején, és januártól december végéig, mi a női munkák sorrendje.

3 Könyve forrásul szolgált a 19. század folyamán a magyarországi háztartási könyvek számára, amelyek nemcsak külföldi szakirodalomból merítettek, de az ő hely- és szakismereteit tükröző leírásai, tárgyalási szempontjaiból is.

4 A szarvasi és keszthelyi kísérleteknek híre ment Közép-Európában és Németországban.

5 Magyarországon a női mezőgazdasági illetve háztartási szakoktatás területén e jeles példák után sajnos szinte 50 évig nem történt semmi. Csak a nagyobb - főként a német polgárság lakta - városokban lévő, magasabb műveltséget adó leányiskolákban, ahova nemesek és jobb módú iparosok gyermekei jártak, tanítottak valamelyest gazdasági és 1 Első kísérletem e téma feltárására KnézyJ., 2005. 135-151. 2006. 55-66. 2 Tessedik S, 1786. 5-508. Szávai F. 1996. 15. . 3 Nagyváthy J., 1820. 4 LukácsyS., 1854. I—

III. Vörös E., 1860. 1870. 1872. és még további müvei ill. ezek újrakiadásai 5 Vincze F, 1937., Vincze L., 1953. 4. sz. Csiki L, 1941. 10. 1791-ben a csehországi trnovai intézet, 1818-ban a hohenhcimi és a hesseni iskola alakult meg. Szávai F, 1996. 15. 20. Festeticsnek kapcsolata volt Thaer-rel, aki segített neki a földműves iskola létrehozásában 1805-ben.