A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Kápolnai Iván: A mezőkövesdi kistérség népességi és lakásviszonyai a 20. század második felében

A legtöbb településen az 1960-as években kezdődött a népesség fogyása, de Szentistvánon - Mezőkövesd mellett a másik jelentős matyó településen - már az 1930-as évtizedben. Mezőkövesden és néhány környékbeli községben az 1940-es évek végén kevesebben laktak, mint az évtized elején. Mezőnyárádon és Bükkábrányban viszont csak a század vége felé mutatkozott népességfogyás. A népesség számának alakulása a kistérségben Mezőkövesd város és környéke szerinti megoszlásban: Kistérség összesen A kistérségből A környékből Kistérség összesen Mezőkövesd Környék Bükkalja Alföld 1786 26 043 4 628 21 415 10 945 10 470 1900 49 368 15215 34 153 16 475 17 678 1941 62 261 20 838 41 423 21 226 20 197 1949 58 424 18 075 40 349 20 694 1 965 1960 59 751 19 143 40 608 21 059 19 549 1970 52 715 17 635 35 080 18 046 17 034 1980 51 152 18 426 32 726 17 336 15 390 1990 48 080 18 124 29 956 15 792 14 164 200 I 46 514 17 836 28 678 15 358 13 320 Végül is az ezredfordulón több mint 20%-kal kevesebben laktak a térségben, mint a 20. század derekán, sőt 5-6%-kal kevesebben, mint egy évszázaddal korábban, kb. annyian, mint az 1890-es évtized közepén, a millennium táján. A térség népességét Mezőkövesd nélkül vizsgálva, a környék lélekszámának fogyatkozása fél évszázad alatt közel 30%, a 20. század elejéhez viszonyítva is mintegy 15%. Mezőkövesd népessége ugyanis az elmúlt század második felében 18 ezer körüli szinten stagnált, s ez a száz évvel korábbi lélekszámnál 17-18%-kal magasabb. Mezőkövesd város súlya a térség népességében mind jobban növekszik. Jelenleg a városban lakik a térségnek már közel 40%-a, a múlt század első felében még nem sokkal több, mint 30%-a, a 18. század végén pedig még csak kb. a 20%-a. A másik egykori mezőváros, Mezőkeresztes lakossága a 18. század végén csupán mintegy 30%-kal volt kevesebb Mezőkövesdénél, és két évszázad múlva Mezőkeresztes népessége - a szomszédos Keresztespüspökivel 1949-ben bekövetkezett egyesülése után is (az önállóvá lett Csincsével együtt) - csupán kb. egynegyede Mezőkövesdének. A népesség hosszabb távon megfigyelt nagyarányú fogyatkozására jó példa a térségben a Bükk vidéki Borsodgeszt. A 19. század első felében még 1000-nél több lelket számláló falu lakossága a 21. század elején alig több 300-nál. Ennél gyorsabb ütemű volt a sík vidéki Tiszabábolna lélekszámának zuhanása több mint 1300-ról egy fél évszázad alatt félezer alá, az ugyancsak alföldi Négyes lakossága több mint 900-ról, és Tiszavalké közel 700-ról esett 300 közelébe. Megállapítható az is, hogy a sík vidéki települések népessége az elmúlt században nagyobb mértékben csökkent, mint a Bükk vidékieké. A század második felében az alföldi táj lakossága több mint harmadával fogyatkozott meg, a bükkaljai tájé pedig csak negyedével. A Bükk vidéken Borsodgeszt mellett a másik református többségű község, Cserépfalu népessége csökkent a legnagyobb mértékben: hat évtized alatt kétezer főről a felére, s így a Bükkalja korábban legnépesebb települése a kisebbek közé került.