A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Marozsán Zsolt: A „drótgyár" története alapításától állami tulajdonba kerüléséig (1911-1954)

problémát, mert a gyár vas- és acélhuzalból állította elő termékeit, de ezeket külföldről nem lehetett behozni, a gyengébb minőségű hazai áru viszont jóval drágább volt, mint a külföldi. A vámkedvezmények eléréséért vívott küzdelem viszont reménytelennek látszott még évek múltán is. A gyár termékeit alig védte behozatali vám, ezért erős volt a német és a cseh konkurencia.

24 1927-ben sor került a termékek körének kiszélesítésére: megindult a kerítésfonatok, a szita- és szúnyoghálók gyártása. 1928-ban tovább bővült a termékskála: bevezették az ipari és mezőgazdasági láncok gyártását, valamint megindult a nagy szilárdságú acélhuzalok gyártása is. A gazdasági élet fellendülésével párhuzamosan megindult a gyár fokozottabb fejlesztése. A gyár igazán nehéz helyzetbe a gazdasági válság éveiben került. Ekkor a MÁV, a Miskolci Textilipari Rt. és a Miskolci Villamossági Rt. üzemei után Miskolc negyedik legnagyobb gyára volt és 216 munkást foglalkoztatott. Erre is hivatkozva emelték ki képviselői, hogy „gyárunk az egyedüli gyár nemcsak a mai, de a régi Magyarország területén is, amely acéldrótgyártással foglalkozik és soha még anyagi támogatást nem igényelt. Mi a saját erőnkből és a saját tőkénkből fejlesztettük a mai fokára és így méltán elvárhattuk, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett az állam legalább annyira támogasson, hogy fel tudjuk venni a harcot a német és cseh gyárakkal, amelyeket saját államuk az egész vonalon erős támogatásban részesíti. ... nagyon könnyen megtörténhetik, hogy Magyarország egyedüli drótgyára le fog állni és így Magyarországon kizárólag külföldre lesznek ráutalva mind azon üzemek, amelyeknek acéldrótra van szükségük. ...szén és egyéb bányáink, ipari üzemeink, gőzekéink, hajóink akadálytalan drótkötél-ellátása politikai bonyodalmak esetén kiszámíthatatlan fontosságú és gyárunk szüneteltetése az országra nézve katasztrofális lenne. "

25 A gyár telepítésének idején és működése kezdeti időszakában főleg német mérnökök és szakemberek dolgoztak Miskolcon. Az 1930-as évekre a szakemberek és munkások már kizárólag magyarok lettek. A felvevőpiacot, a vevőkört a bányák, földbirtokosok, nagyobb gyárak és a vaskereskedők jelentették. „ Vevőink között a leggyengébbek a vaskereskedők és a gazdák. Ezen két vevőkategória bonitása megfelelően összefügg, mert ha a gazdának van pénze, akkor a vidéki vaskereskedőnek is van pénze. Sajnos, ma mindkettő nagyon rosszul áll, ami megnehezíti a hitelezést, ami viszont a mi forgalmunk rovására megy. "

26 Részvénytársasági form ában A megindult fejlődés 1928-ban megszakadt. Az 1929-ben kezdődött gazdasági világválság előjeleként a munkáslétszám 100 főre csökkent.

27 A folyamatos, óriási mértékű infláció következtében a veszteségek rendszeresek voltak a gyár életében. Ezek az 1930as évek elején elérték az évi 60 000 pengőt. A veszteségek csökkentése céljából a gyár 24 Dobrossyi, 1995. 84. 25 Dobrossyi, 1995. 84. 26 B.-A.-Z. m. Lt. VII-l/d/658. 27 Robonyi A.-Imolayné, 1992. 6.