A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Alabán Péter: „Légi háború" Ózdon 1944-ben
Kertváros] irányában estek le." 23 Utóbbi esetben is „angolokról" beszéltek, de természetesen ugyancsak amerikai támadást feltételezhetünk. Ózd felszabadulása december 20-án vált véglegessé. Az ózdi történésekkel egy időben zuhant le a településtől 15 km-re fekvő Sáta közelében az a B-24G-10-NT típusú 42-78155/78160 faktorszámú „Cherry" becenevű bombázó, amelyet eredetileg - 27 másik géppel - az olaszországi Cerignola melletti bázisról felszállva a lengyelországi Auschwitz térségében található finomítók ellen vezényeltek. Jánkfalvi Zoltán kutatásai során arra következtet, hogy légvédelmi találat miatt a bombázó visszafordult, de Magyarországon kényszerleszállást kellett végrehajtania. A manőver nem sikerült, 1944. december 18-án a repülőgép az Ózd melletti Sátánál lezuhant, a kiugró ejtőernyősökre a német és szovjet egységek egyaránt tüzet nyitottak. A tízfős személyzetből ketten azonnal életüket vesztették, hatan fogságba estek. 24 A túlélők közül Robert G. DeGroat hadnagynak, aki a tragédia idején még nem volt 23 éves (!), több visszaemlékezése is megjelent később amerikai katonai folyóiratokban. 25 Szakértői módon részletesen bemutatta az előzőekben említett B-24 Cherry II típusú gépét, míg a második világháborús közép-európai bevetései kapcsán kiemelte például a térségben az időjárást, így a látásviszonyokat nagyban meghatározó hegységek (pl.: Alpok), földrajzi viszonyok szerepét. Eközben egy-egy bevetés során érzett belső gondolatait sem titkolta el a nyilvánosság elől: „Kicsit már hozzászoktam a halálhoz, pusztításhoz, melyeknek szemtanúja voltam, s melyek körülvettek engem és a gépemet" - írja egyik cikkében, hangsúlyozva, hogy a pilótának 25 000 láb magasságból a pusztítás látványát általában az oszlopszerüen kitörő fekete füstfelhő jelenti. 26 Egy másik nyilatkozatában a hadnagy utalt arra, hogy az orosz szövetséges zónákban sem volt tanácsos az amerikaiaknak leszállni. Az előzőekben leírt, Sáta határában kialakult zavaros helyzetben való kockázatos ejtőernyős ugrás és a minden oldalról ért lövöldözés tükrében ez nem meglepő állítás. Megfogalmazása szerint viszont: „jobb, ha az oroszok találnak meg, mintha a németek fedeznek fel a területen." 27 Hitelességképpen végül kiemelendő, hogy a Sátánál lelőtt „Liberator" gép szerepel az amerikai légierő katonai repülőgépeinek sorozatszám listáján is, megjegyezve, hogy az Auschwitz felől Magyarország felé „eltérített" gépet a frontvonal közelében, Ózd mellett lelőtték. 28 Az amerikai gépektől eltérően a szovjet légierő akciói túlnyomó részben nem tekinthetőek hadászati jellegüeknek. Egységeit - részben all. Ukrán Front támogatása végett - 1944 szeptemberétől 1945 januárjáig az 1. román repülőhadtest egészítette ki, amelynek bombázóit 1944 második felében Ózd környéki települések ellen is bevetették (pl.: Rimaszombat, Rimaszécs, Fülek, Losonc, Putnok, Barcika). 29 A későbbi iparváros elleni román légi támadásról nincs információnk. 23 Dobosy L., 1984. 38. 24 Jánkfalvi Z, 2004. 57. 25 A Wilmington városban (Delaware állam, USA) élő DeGroat hadnagy 2003. január 30-án hunyt el, 81 éves korában. Kortársai a „legnagyobb generáció" ('greatest generation') egyik kiemelkedő alakjának nevezték. (Forrás: Flight Journal, June 2003). 26 Az eredeti angol nyelvű szöveg fordítása alapján (ford. Alabán P.). Vö. DeGroat, Robert G, 1998. 27 DeGroat, Robert G, 2001. 28 Forrás: Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege Légierejének repülőgép sorozatszámai 1908-tól napjainkig. USAAS-USAAC-USAAF-USAF Aircraft Serial Numbers-1908 to Present: 1942 USAAF Serial Numbers (42-70686 to 42-91973). Web: http://home.att.net7~ibau ° her/1942_4.html 29 Pataky l.-Rozsos L.-Sárhidai Gy, II., 2002. 249.
