A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Zsupos Zoltán: Rozsnyó 1849-es papír szükségpénzei

ROZSNYÓ 1849-ES PAPÍR SZÜKSÉGPÉNZEI ZSÚPOS ZOLTÁN 1848. március 15., a forradalom győzelme után április 7-én megalakult az első felelős magyar kormány, és az áprilisi törvények szentesítését követően az osztrák állam és a magyar Szent Korona országai között egyetlen közös intézményként csupán a király személye maradt. Minden más feladatot önálló magyar intézményrendszer látott el, így a pénzügyek területén is nagy változás következett be: sor kerülhetett az önálló jegybank létrehozására és saját pénzt adhatott ki Magyarország. Ehhez azonban időre volt szükség. Noha Kossuth Lajos április közepén már megkezdte pénzügyminiszteri munkáját, a pénzügyminisztérium csak május elsején vette át teljesen az ország pénzügyi irányítását. Az államháztartás bevételei bizonytalanok voltak, míg a mindennapi forgalom a váltóés papírpénzek hiánya miatt akadozott nagymértékben. „A pénzügyminiszter összes további pénzzel kapcsolatos intézkedése tulajdonképpen az állami hitelügy önállósodását szolgálta, ennek részeként a papírpénz-kibocsátás pedig lényegében a különböző banki műveletek segítségével felvett hitelek sorozata volt a későbbiekben, úgy hogy külföldi kölcsön szóba sem jöhetett."

1 A kamatos kincstári utalványok, a bankjegyek, az államjegyek és a kamat nélküli kincstári utalványok kibocsátásának folyamatát az előbb idézett munka áttekinti, ezért arra nem térünk ki. Azt azonban el kell mondani, hogy a magyar pénz, főleg a mindennapi pénzforgalomban használt aprópénz minden törekvés ellenére legtöbbször hiánycikk volt. A pénzjegynyomda felszerelését a súlyos hadi helyzet miatt 1848 végén a fővárosból Debrecenbe szállították, majd a hadiszerencse fordultával 1849. május végétől megkezdték azok csomagolását és Pestre történő visszavitelét. Mindez tovább nehezítette az amúgy is szükséget szenvedő gazdaság helyzetét. A katonák fizetése elmaradt, az emberek éheztek, az aprócikkek vásárlásához nem állt rendelkezésükre váltópénz: az ország különböző vidékein ettől az időtől kezdve bocsátott ki több település helyi szükségpénzeket.

2 „Az 1848-1849-es papír szükségpénzek földrajzilag sajátosan három országrészre oszlanak. A kiadások zöme a felvidéki bányavárosok, ipartelepek hadműveletileg érintett területére esik. A másik az ország déli szakaszára, a Déli-Kárpátok szénben és kohászati anyagban gazdag ipartelepeire tevődik, ahol a kurrens pénz és főleg a váltópénz eltűnése bénította a termelést. A hannadik a Drávától délre Fiume-Karlóca kereskedelmi gócok, átrakodóhelyek gazdasági lüktetését befolyásolta s ezt segítették a papír szükségpénz kiadások."

3 „A felvidéki helységek 1849 áprilisától szeptemberig kibocsátott, vagy kibocsátani szándékozott szükségpénzei azonban - függetlenül az általános pénzügyi krízistől - kizárólag a szabadságharci hadszíntér területi ingadozására, a magyar és osztrák hadak vonu1 Leányfalusi Károly-Nagy Adám: Pénzek 1848-^19-ben. A magyar forradalom és szabadságharc pénzei. Kecskemét, 2000. 27. 2 Leányfalusi-Nagy i. m. 37. és 113., A papír szükségpénzekről Ambrus Béla: Magyarország papír szükségpénzei 1723-tól 1914-ig. Budapest, 1977. 3 Ambrus i. m. 9.