A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Janó Ákos: Hagyományok és legendák Sárospatak múltjából

mosta" magában a protestantizmust, de Ferdinánd gyanakvását nem tudta elkerülni, aki őt 1542-ben fogságba vetette. Fogsága idején Patakon felesége, Ormosai Székely Klára radikális intézkedéseket tett a protestánsok érdekében. 1537-ben ferences hittudományi iskola működött itt. 1540-ben itt volt már Dévai Biró Mátyás, de 1544 elején még katolikus plébános celebrálta a misét a templomban. 1546-ig a ferences kolostor is fennállt. 1546-ban tűnt el az utolsó katolikus plébános, aminek a következtében az 1500 körül épített, de már üresen álló Begina-házat átadták a protestánsoknak. 1547 elején tűnik fel Patakon az első prédikátor, Siklósi Mihály, aki valószínűleg már 1545-ben vagy 46-ban is itt működött, s talán mint lelkész, tanított is. Ebben a házban kezdődött a protestáns iskolázás 1542 és 1546 között. 1549-ben került ide Kopácsi István, még ez időben is lelkész és tanító. Ezután több fokozatban fejlődött az iskola. 1557-ben egy egri jegyzékben scola lutherana-nak mondják, tehát még Lutherirányzatú iskola, de azután nagyon hamar - s ez már a fejlődés harmadik fázisa -, az 1560-as években áttért a helvét irányzatra. Ekkor már külön rektora volt az iskolának Szikszai Fabriciusz Balázs személyében. Sárospatak középkori történetének főbb eseményei Patak 13. századi olasz (vallon) település. 1201. Az első ismert hospes privilégium. 1241 előtt felépült a dominikánus kolostor. 1261 előtt felépült a ferences kolostor. A 13. század derekától Patak plébániája Parochia exempta. Az 1545-ös decrétum is még az előkelő helységek sorában említi a pataki plébániát. 1262. Pataki Castrum és abban egy torony. (Ez az Újhely alatti erősségre utal.) 1310. Patak vára (az újhelyi vár) helymeghatározása: „Az újhelyi remeték földje a pataki vár alatt, a nagy úttól balra, mely Patak faluba vezet, Újhely falu lakosainak földje közepette ". A Patak vára - Újhely vára terminológiai fordulat az 1390-es és az 1429-es eladományozással következik be. Ettől kezdve Patak = Patak és Újhely = Újhely. Curia - castellum - Castrum = udvarház - várkastély - vár. 1390-ben az addig királyi vagy királynéi várost eladományozzák. 1429-ben Zsigmond szabad királyi várossá emeli Patakot. (A városnak ez a kiváltságos helyzete csak néhány hónapig tartott.) 1444. Perényi János elfoglalta Pálóczi Simontól Patak oppidum-ot azzal az erődítménnyel együtt, amelyet egy kolostorból alakíttatott és emeltetett. Ez az erődítmény a volt, s akkorára már kiürült dominikánus kolostor a Bodrog jobb partján, a későbbi lakótoronytól kissé délre. 1458-ban kelt oklevélben fordul elő először a település ilyen megnevezése: propie civitatem Sárospatak. 1461. Topográfiai leírás Pálóczi László kúriájának említésével. Ebben az oklevélben a város megosztása szerepel: „ Medietas oppidi Sárospatak - azt jelenti, hogy magát a várost is megosztották. Ugyanez a megosztás jött létre 1499-ben az Antal-Mihály és az Imre-Anna ág között. Ebben az oklevélben fordul elő először a superior castro kifejezés. 1465. Pálóczi László saját kúriájának vár módjára való megerősítésére (védelmi falak, árkok létesítésére) kapott engedélyt a királytól (ez az objektum a hécei kúria volt).