A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Janó Ákos: Hagyományok és legendák Sárospatak múltjából

HAGYOMÁNYOK ÉS LEGENDÁK SÁROSPATAK MÚLTJÁBÓL JANÓ ÁKOS Sárospatak történelmének több korszakához fűződnek olyan hagyományok, amelyek valóságtartalmát tudományos körökben sem sikerült mind a mai napig megfelelő módon tisztázni, illetve annak történelmi hitelét a közvéleménnyel elfogadtatni. Ezek között három olyan témakörre igyekszem felhívni a figyelmet, amelyek a helyi történelmi ismeretek számára fontosak lehetnek, és az idegenforgalom során idelátogató közönség tájékoztatására is szolgálhatnak. A három téma: A) Szent Erzsébet születési helyének kérdése. B) A sárospataki vár építéstörténetének kezdetei. C) Az iskola 1531. évi „alapításának" hagyománya. Az ezekkel kapcsolatos hagyományok egy része ma is a történelmi legendák világába sorolható, holott a nagyrészt hiányos, de mégis rendelkezésünkre álló okleveles és tárgyi források ismerete, vagy éppen azok hiánya a kérdések tisztázásához megfelelő támpontokkal segítheti a kutatókat. Mindhárom kérdéscsoport - bár azok sárospataki vonatkozásúak -, szélesebb körű érdeklődést érdemel, mivel mindegyik meghaladja a helyi érdekeltség határait. Mielőtt azonban ezek részletes tárgyalásába kezdenék, szükségesnek tartom, hogy azokkal kapcsolatos „személyes érintettségemről" tájékoztatást adjak. Az 1980-as évek elején felvetődött egy sárospataki helytörténeti monográfia elkészítésének a terve. Ennek bevezető, a város középkori története című fejezetének elkészítésére Szűcs Jenő történész egyetemi tanárt, mint a sárospataki iskola egykori diákját kérték fel. Magam is látva a korra és abban a vár építéstörténetére, valamint a sárospataki iskolázás kezdeteire vonatkozó ismereteink hiányosságát, s a témákkal kapcsolatos hagyományok túlhaladott és tarthatatlan voltát, 1987-ben arra kértem őt, hogy addigi kutatásainak eredményeiről előadás keretében tájékoztassa a sárospataki múzeum közönségét. Az ö hozzájárulásával az előadást magnószalagra vettem. Mielőtt Szűcs Jenő munkáját befejezte, s annak eredményeit írásba foglalta volna - most éppen 20 esztendeje -, tragikus körülmények között meghalt. így az ő elvesztésében is kivételes szerencse, hogy az előadásban elhangzottak nem mentek veszendőbe, s az addig mások által nem alkalmazott szempontjait ebben a formában sikerült megőrizni, amelyek a további kutatásoknak új irányt szabhattak. Később özvegyével közöltem, hogy az előadás szövege birtokomban van, megküldtem neki a hangfelvétel és a gépelt szöveg másolatát, jelezve, hogy azt bizonyos szerkezeti módosításokkal kész volnék közreadni. Ezt ö hallgatólagosan tudomásul vette, s elfogadta. Ez részemről a miskolci Herman Ottó Múzeum XXXV-XXXVI. (1997.) Evkönyvében Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez címen meg is történt. Szűcs Jenő kutatásainak eredményeire e dolgozatomban is több esetben hivatkozom. Egyébként az okleveles adatok közvetlen megismerésére nekem nem volt módom, de erre nem is volt szükség, mivel azok az előző kutatók - különösen Détshy Mihály áldozatos munkájának köszönhetően -, szinte teljességükben felderítettek voltak, s nekem Szűcs Jenő gondolatmenetének megfelelően csak azoknak a korábbiaktól