A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

lenül egymás mögött álltak-e, vagy kettőzött közüket földdel töltötték, de ez utóbbira lehet következtetni az Angielini metszet alapján. Ugyanebben a kihallgatásban a következő tanú már az Alsóvár közeléből a Felsővárig vezető palánkról is megemlékezik, illetve a Gerse városrész kiskapujától a mai fürdő mellett a Huszárvárig vezető szakaszról: „A palánk a Hodossi Gáspár uram háza mellett lévő puszta kőfaltul fogva volt fel a parton égészen a Vár bástyájáig, és a nevezett Hodossi uram házának alól volt a kiskapu. A Bódvaparton is fel a melegvíz mellett is volt palánk, azelőtt pedig hogy az uraság kerté végiben is volt fel a parton, aztúl is emlékezik..."

55 A harmadik visszaemlékezés a még végházként működő vár és város palánkjait hasonlítja össze a végvári katonaság nélkül maradt Szendrőével: „Tudja, hogy az elsőbb és régibb palánk volt a Hegyessi kaputul fogva a Domonkos há[za] mellől, a Siroki háza felé, Fáy Pál és Dobozi uram házok mellett el a Bodva felé, és a Bódva mellett fel a Város korcsmája mellett való Kis hídig. Azután elfogyván a katonaság, a palánk a Hodossi uram háza végiben lévő puszta kőház falatul fogva fel a partra a kertész háza mellől a régi Hegyessi kapuig, az Aszalai házátul pedig a Bódváig, és a Bódva mellett fel a Kis hídig, onnat az Alsóvár szögire.

56 Összegezve, véleményünk szerint a várost a Felsővárnál kezdődő és itt is végződő palánk vette körül. Indult a Felsővár északnyugati bástyájától, lefutott a várhegyen az Alsóvár keleti bástyája közelébe. Az Alsóvár déli bástyájától két irányba indult el és fogta közre a Gerse városrészt. Egyik része nyugatra tartott a városi kocsma és Kis híd felé, majd a Bódva partját követte déli irányba, egészen kb. a mai Táncsics, Fő és Rákóczi utcák találkozásának környékéig. Itt keleti irányba fordult, a mai Fő út végénél épült Kő kapuig, majd nem sokkal később, a Rákóczi út vonalánál észak felé fordult és visszavezetett az Óvárig, ahol a Hegyesi és Csehi kapu volt. (A Hegyesi kapu a Hegyesi „városrészbe" vezetett a Gerséből, míg a Csehi kapu már a városból teljesen kivezető kapu volt.) Az 1816-ban készült térképet megnézve látható, hogy a város még ekkor is csak a mai Táncsics utca vonaláig volt lakott. Ettől északra volt csak beépítve a város területe. Ez pedig a város kora újkori kiterjedését tekintve megegyezik a Forrás kapunál leírtakkal, illetve a várost nyugati irányból ábrázoló metszetekkel. Ezek szerint a város további palánkja a mai Táncsics utca vonalán húzódott végig, egészen a mai Váralja utcával való találkozásáig, ahol a Forrás kapu volt. Innen a palánk további vonala csak feltételezhető. Mivel egyetlen déli irányú ábrázolás sem maradt fenn, nem tudhatjuk, hogy a leglogikusabban innen a Felsővár valamelyik délre fekvő bástyájához vezetett-e? Annyit tudunk biztosan, mint ahogyan azt már korábban leírtuk, hogy a Felsővár nyugati bástyájától szintén vezetett le egy palánk a Várhegy oldalán, a temetőn keresztül az Alsóvár déli oldala felé. Azt, hogy a Gerse városrész és a város többi része között milyen átjárhatóság volt az egy Hegyesi kaput kivéve, nem tudjuk. Több esetben előfordul, hogy nem tudják értelmezni a Várhegy nyugati és déli oldalában a metszeteken látható kis építményeket, zászlócskákat. így van ez még a legutóbbi 2002-es Szendrő monográfiában is. A terület ma temető, és így volt ez a 16-17. században is. Az egyesek szerint őrtornyocskáknak vélt épületek, sírok fölé emelt kápolnák, vagy 55 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXV. 1541. fr. 19. 56 A következő tanú hasonlóképpen vall. Az Alsóvár helyett Óvár megnevezést használva. B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXV. 1541. fr. 19.