A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

rint az Alsóvár és ennek középkori előzménye megegyezne a Németvárossal.

9 Az Óvár megnevezést még 1748-ban is használták, amikor az erődítmény már funkcióját veszítette ugyan, de az „Ó várhoz, azon városbeliek minden nap egy-egy embert strázsának rendeljenek",

10 rendelkeznek a mezőváros jegyzőkönyvében. Véleményünk szerint ezzel teljességgel kizárható az a feltevés, hogy a középkori Szendrői vár a Szendrőládi várral egyezne meg. Valamint az a feltételezés is, hogy a Várhegy platójának egy eddig fel nem tárt részén állt." A 17. században használt Óvár kifejezés szerintünk az Alsóvárnak régi, középkori eredetére történő utalás. Németváros megjelöléssel él a korábban említett, 1816-ban készült térkép, az általunk a mellékletben Németvárosnak jelölt, jól körülhatárolható városrészre. A Huszárvár

12 a Németvárostól keletre nagyjából hasonló nagyságú területen állt, de csak palánkkal volt kerítve. A többi városrésztől a Bódva folyó ágai választották el. Huszárvár néven határozza meg ezt a városrészt Tonika Gábor is 2005-ben.'

3 Szendrő városa név alatt együttesen értették egykor a vár előbb felsorolt négy, komolyabb erődítések nélküli beépített területet, minden utcájával együtt. Ugyanakkor szorosabban véve, volt a városnak egy utcája is, amelyet Szendrő utcának neveztek. Ez az utca mind az 1638-as, mind az 1660-as szendrői nemeseket összeíró lajstromban szerepel. Megtalálható ezen a két összeíráson a Gerse, a Malom és a Hegyesi utca is.

14 A Gerse utca helye egyértelműen meghatározható. A konkrét helymeghatározás bizonyítását alább a Gerse utcáról tárgyaltaknál fogjuk közölni. Az utca a mai Fő út, az egykori Lenin út helyén húzódott. Kiterjedésében a református templomtól, illetve a Hősök tere felé eső parktól kezdődött és az előbb említett utca vonalát követve, egészen ennek a mai Rákóczi útba történő csatlakozásáig, vagy a mai Táncsics út vonaláig tartott. Tehát nem helytálló a Szendrő monográfiában közölt Rákóczi úttal történő azonosítása!

15 A Malom utca meghatározása az alábbi pontokra épül. A városnak volt egy malma ott, ahol ma is a malom épülete áll, a Huszárvár keleti sarkában.

16 Ábrázolja ezt egy, a 17. század utolsó harmadában nyomtatott röplap is.

17 A malom itteni helye adta a városrész nevét. A fent említett nemesi összeírások szerint ebben az utcában jóval kevesebben laktak, mint a többi városrészben. 1638-ban tizenkét, 1660-ban hét nemesi családfőt említettek itt. Ha megtekintjük Nicolo Angielini által a szendrői Alsóvár és Németváros, valamint környezetének erődítményeiről 1572-1573-ban készült tollrajzát, jól látható, hogy a Huszárvár kisebb területű, mint akár a Németváros, akár a település többi része.

18 A Hegyesi utca azonosítása bizonytalanabb, de kikövetkeztethető. Nevéből adódóan a Várhegy oldalában kellett, hogy legyen, mégpedig körülbelül az Alsóvár és a mai Rákóczi utca tengelyétől keletre. Létezett egy úgynevezett Hegyesi kapuja

19 a városnak, 9 BALASSA M. Iván: 2002. 369., 373. 10 B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. kötet, 11. 1749-ben is elhangzik az Óvár megnevezés. IV-501/c. XVIII. XXV. 1541. Fr. 19. 11 NOVÁKI Gyula-SÁRKÖZI Sebestyén (szerk.)-FELD István.: 2007. 109. 12 TAKÁTS Sándor: 1915. II. kötet 27. 13 TOMKA Gábor: 2004. 14 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/j. 13. kötet Szendrő, 1638., IV-501/b. II. III. 14. 1660. 15 BALASSA M. Iván: 2002. 378. 16 „Vagyon az úrnak önagyságának a Malom utcában a Bódva vizén egy 3 kőre épített jó malma..." 1652. évben B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. kötet 531. 17 BALASSA M. Iván: 2002. 370. (Magyar Hadtörténeti Levéltár Gl. H. 647-1.) 18 KISAR1 Ballá György: 2000. 565. 19 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C XVII. VI. 1177., XVIII. XXV. 1541. Fr. 19.